Amerikai tudósok a Medical Xpress számolt be.
A kutatócsoport alacsony energiájú lézert használt emberi őssejtek ingerlésére, ösztönzésére. Olyan őssejteket "indítottak be", amelyek fogszövetet is képezhetnek. Kiderült, hogy a sejtek dentint, azaz a fogak keményszövetét képesek formálni. Ez a szövet hasonló a csontokhoz, a fogak jelentős részét dentin alkotja.
Ráadásul a kutatók rájöttek mindennek a molekuláris hátterére is, és ezt laboratóriumban és állatkísérletekben is igazolni tudták. A növekedési faktoroknak nevezett biológiailag aktív molekulák, amelyeket szabályozó fehérjéknek is hívnak, rá tudják ugyanis bírni az őssejteket arra, hogy különböző más sejtekké alakuljanak át.
A jelenlegi regenerációs eljárások általában azon alapulnak, hogy a tudósok őssejteket izolálnak a szervezetben, laboratóriumban manipulálják őket, majd visszahelyezik őket a testbe, ami számos problémát okoz. Mooney megközelítése viszont más: azt reméli, hogy hamarosan a klinikai gyakorlatba is bevezethető lesz az ő eljárása. Módszere ugyanis semmi újat nem jelent a szervezet számára, az orvostudományban és a fogászatban szokásos lézereket használja fel. Ugyanakkor átalakíthatja a metódus a jelenlegi fogorvosi gyakorlatot, hiszen a fogakat esetleg nem pótolni kell a jövőben, hanem újranöveszteni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatócsoport mostani tanulmányának egyik vezető szerzője a fogorvos Praveen Arany. Ő az amerikai Országos Egészségügyi Intézet (NIH) munkatársa. A kutatás idején Arany a Harvard diákja volt, majd később posztdoktori kutató a Wyss Intézetben. Arany rágcsálókon kísérletezett a laboratóriumban. Lyukakat fúrt a zápfogaikba, és azt a fogbelet kezdte kezelni, amely felnőtt fog-őssejteket tartalmaz. Arany alacsony dózisú lézersugarakat vetett be. Ideiglenes tömést tett a fogakra. 12 hét múlva a nagy felbontású röntgen és a mikroszkópos vizsgálat azt mutatta, hogy a lézerkezelés növelte a dentinképződést.
Ezután a kutatócsoport a molekuláris folyamatokat akarta tisztázni a jelenség hátterében. Mint kiderült, egy sejtszabályozó fehérje, az "átalakuló növekedési faktor béta-1" játszott kulcsszerepet a folyamatban. Ez a molekula vette rá a fog-őssejteket a dentinképzésre. Az orvosok már a hatvanas évektől meséltek anekdotákat egymásnak arról, hogy az alacsony szintű fényterápia felgyorsíthat, erősíthet, stimulálhat bizonyos biológiai folyamatokat, például a hajnövekedést - írja a Medical Xpress. Ám most sikerült szabályozott körülmények között mérni a lézer hatását az emberi szövetekre.
Praveen Arany immár a klinikai kipróbáláson gondolkozik, azaz emberek esetében is alkalmazná az eljárást. Most még a módszer biztonságát és hatékonyságát garantáló paraméterek megállapításán dolgozik kollégáival együtt. Sőt immár másféle sejtekben, szövetekben is szeretné a regeneratív hatást tesztelni.
Ez is érdekelhet
