Érdi olvasónk keresett meg levélben. A hölgynek két kislánya van, s egyikük - mint a levélíró hangsúlyozta: főleg éjszakánként - csikorgatja a fogát.
Tapasztalat, hogy a "fogcsikorgatók" éjszaka, álmukban, tehát nem tudatosan művelik ezt a dolgot. A fogcsikorgatás felnőttek között is rendkívül gyakori jelenség, ám előfordul, ha egy felnőtt egyedül alszik, senki sem hívja fel a figyelmét arra, hogy éjszaka, álmában csikorgatja a fogát, így ő nem is tud róla. A fogcsikorgatás károsítja a fog-ágyat, hiszen olyan nagy erővel történik, hogy a fogakat tartó csontszövet fellazul, felszívódik, és ez a fogak kilazulásához vezethet. Ez felnőtteknél akár végleges is lehet (természetesen a levélíró kislányánál nem ilyen nagy a baj). A fogcsikorgatás mindenképpen sürgős és hosszan tartó beavatkozást igényel, ezért minél előbb fogorvoshoz kell fordulni. A kezelés gyógyszeres beavatkozásból vagy úgynevezett "éjszakai harapásemelő" alkalmazásából állhat, attól függően, hogy mi váltja ki a fogcsikorgatást. Az édesanya írja, hogy a kislány tejfogai erősen kopottak, és az anyuka aggódik, hogy ez már a fogcsikorgatás következménye.
Gyerekeknél a tejfogak nemcsak a csikorgatás miatt kophatnak, hanem például meszesedés, különböző fogfejlődési rendellenességek miatt is. Előfordulhat, hogy a magzat fogfejlődésekor vitaminhiányban szenvedett az édesanya, illetve később a gyermek. A tejfogak ilyen esetben az átlagosnál sokkal puhábbak, s könnyebben kopnak. A tejfogak kopása nemcsak a fogcsikorgatás következménye lehet. Azt tanácsolom, feltétlenül vigye el a kislányt fogorvoshoz, főleg azért, mert a levélben leírtak alapján úgy tűnik, hogy nem szabályosan záródik a fogsora (az anyuka azt írja, hogy az alsó frontfogak a fölső frontfogakkal élben találkoznak).
A fogorvos a fogcsikorgatásra is megtalálja majd a megoldást, de ha mégsem tud segíteni, a gyermekorvos tanácsára esetleg arra is sor kerülhet, hogy gyermek-pszichológushoz forduljanak, mert előfordulhat, hogy olyan lelki probléma áll a fogcsikorgatás hátterében, ami miatt a kislány nyugtalanul, feszülten alszik. A levélíró arról is beszámolt, hogy kisebbik lánya szopja az ujját. A kislány két és fél éves, és ha nem szoktatják le az ujjszopásról, deformálódhat a fölső állcsont, s esetleg olyan szabálytalan fogsora lesz, amit csak komoly fogszabályozó eljárással lehet majd korrigálni. Ha az állcsont is deformálódik, a megoldás drasztikusabb beavatkozásból áll, ezért feltétlenül le kell szoktatni a kicsit arról, hogy szopja az ujját!
Az olvasó azt is kérdezi, hogy a fogak állományában is okozhat-e elváltozást az ujjszopás.
Nem okozhat, viszont a helytelen, szabálytalan fogállás befolyásolhatja a fogak terhelését és használatát, és ez a későbbiekben könnyebben vezethet a fogak romlásához, esetleg elvesztéséhez.