A száj vizsgálatakor kiderülhet, hogy valamilyen gyógyszer mellékhatásaként alakult ki a tünet.
Szájszárazság
Ilyenkor választ kell keresni arra a kérdésre, hogy szükséges-e a páciensnek folyamatosan szednie az adott gyógyszert vagy esetleg a készítmény helyettesíthető-e mással. Sokszor összeadódhat a gyógyszerek mellékhatása, és ez fokozottabb panaszokhoz vezethet. A depresszió és az epilepszia gyógyszerei, bizonyos altatók, vízhajtók, asztmaellenes szerek, a bélmozgásra ható gyógyszerek, a köhögéscsillapítók, az erős fejfájás, szédülés elleni szerek és a fogyasztógyógyszerek például fokozott szájszárazságot okozhatnak. Efféle problémát jelenthet a sugárkezelés és a kemoterápiás kezelés is. Tünetei közé tartozik a száj égő érzése, a páciens száraznak érzi a nyelvét, a szájnyálkahártyáját, berepedezhet az ajka, rossz lesz a szájíze, úgy érzi, "összeragad a szája", nehezére eshet az evés, a beszéd. Mindenképpen fogorvoshoz kell fordulni vele, mert ha nem kezelik a problémát, a szájszárazság következtében sokkal inkább romolhatnak a fogak, és gyakran jelentkezik szájüregi fertőzés, valamint nehezen gyógyítható gombásodás is.
Az ínygyulladás
Nagyon gyakori probléma a gingivitis, vagyis az ínygyulladás. Ez sokszor gyógyszerek nemkívánatos mellékhatásaként alakul ki. Jellemzője, hogy piros, érzékeny, vérzékeny az íny, a beteg fájdalomról panaszkodik, nehezére esik az evés, a fogmosás. A páciens általában kíméletesen mos fogat, pedig ezzel nem tesz jót magának, hiszen ettől még intenzívebbé válik a gyulladás. Ínygyulladás esetén még inkább oda kell figyelni a fokozott szájhigiénére.
Gyógyszerek mellékhatásaként ínyduzzanat is kialakulhat. Az íny annyira megduzzadhat, hogy akár a fogakon is "túlnőhet", elmozdítható, vérpiros lesz, nagyon vérzékennyé válik. A beteg étvágya, életkedve teljesen elmehet, főleg, mert evés során nagyon erős, intenzív vérzés léphet fel. Ínyduzzanatot sokszor epilepszia elleni gyógyszerek is okoznak. Sajnos, ilyen esetben a gyógyszer elhagyása nem megoldható, tehát tanácsos felkeresni a fogorvost.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Felhívnám az ilyen szereket szedők figyelmét, hogy fokozottan ügyeljenek a szájápolásra, a szájhigiénére, mert ha már kialakul az ínyduzzanat, nagyon nehéz visszafordítani a helyzetet. Megelőzésképpen alapos, erős fogmosást ajánlanék. Az ínyduzzanat egyébként a súlyos cukorbetegek körében is előfordulhat, nekik szintén gyakori, alapos fogmosást ajánlanék.
A makacs afta
A szájnyálkahártya kifekélyesedésének egyik fajtája az afta, vagyis amikor az ínyen fehér, befelé húzódó fekély látható. Legyengült, lázas állapotban, műtét után is előfordulhat.
Az afta egyes gyógyszerek mellékhatásaként - például daganatellenes gyógyszerek tartós szedése esetén - is jelentkezhet. Érdemes ilyenkor is fogorvoshoz fordulni, mert az orvos ecseteléssel enyhíti a fájdalmat, amely segíti a gyógyulást. Ha valakinél gyakran jelentkezik afta, akkor érdemes fogorvossal konzultálnia, mert különböző szerekkel növelhető a szájnyálkahártya ellenálló képessége.
Elszíneződés
A páciensek sokszor azért keresik fel a fogorvost, mert elszíneződött foltokat látnak a szájpadláson, a szájnyálkahártya egyes részein, a nyelven. Ezt akár nyálelválasztási zavar is előidézheti, ám előfordulhat, hogy bizonyos gyógyszerek kontakt, közvetlen hatása okozza, vagy hosszas gyógyszerszedés. Ha a betegnek sincs különösebb panasza, akkor általában nincs szükség kezelésre.
Szájgomba
A nőbetegek egy része antibiotikus kezelés előtt megemlíti, hogy szeretné inkább elkerülni a terápiát, mert félő, hogy hüvelyi gombásodás lép fel az antibiotikum hatására. Ez reális veszély, ám azt kevesebben tudják, hogy a hosszan tartó antibiotikus kezelés gombásodást, candidiasist okozhat a szájban is, amit csak hosszas terápiával lehet meggyógyítani. Főleg a széles spektrumú antibiotikumok, szteroidok szedése esetén jelentkezhet a szájüreg gombásodása. Ez specifikus gombaellenes szerekkel történő kezelést tesz szükségessé. A szájnyálkahártyán az allergiás reakciók is okozhatnak elváltozást. Ha felmerül a gyanú a túlérzékenységre, akkor komoly allergológiai vizsgálat szükséges. VII. évf. / 5. szám
