Az élet szagokkal jár...
A reggeli szájszag (átmeneti vagy fiziológiai halitózis) minden életkorban előfordulhat, de nem kortól független jelenség. A kisbabák és tipegő korúak üde tejes leheletét leszámítva a szájszag csaknem mindig kellemetlen. Már a négy-öt éves kisgyerekek reggeli ébredése után is lehet érezni a reggeli puszinál, hogy alvás utáni levegő árad a csöppség szájából. A korral a jelenség csak erősödik.
Csak nagyon kevesen ébrednek szájszag nélkül. Olyan ez, mint az izzadság. Nem mindenkinél érezhető egyformán, és szaga is eltér. Függ a nyelv érdességétől, a nyál egyéni összetételétől, a nyáltermelés mértékétől, a száj baktériumflórájától vagy attól, hogy nyitott vagy zárt szájjal alszik az illető. A többség bizony zárt szájjal alszik. Ezzel van összefüggésben az is, hogy sokszor napközben is kialakulhat a rossz lehelet, ha egyedül teszünk-veszünk, s nem beszélünk senkivel. Annak ellenére, hogy szájüregünk és fogaink egészségesek, és rendszeresen mosunk fogat. Vajon miért?
A száj albérlői, az anaerob baktériumok
A szájban normálisan milliónyi baktérium él. Többségük jelenléte hasznos, hiszen segítenek az emésztésben, az ételmaradékok elpusztításában. Ha a száj természetes baktériumflórájának egyensúlya felborul, elképzelhető, hogy olyan szájszag alakul ki, ami valóban kóros folyamatokra utal. Általában azonban nem ez a jellemző. Egyszerűen csupán az történik, hogy ha két étkezés és fogmosás között a szájat zárva tartjuk, nem szellőzik, és ez kedvező életfeltételeket biztosít a természetesen jelenlevő, életükhöz oxigént nem igénylő, úgynevezett anaerob fehérjebontó baktériumoknak. Az elszaporodó baktériumok enzimeik segítségével elkezdik feldolgozni a mégoly gondos fogmosás ellenére ott maradó ételmaradékokat, főként fehérjéket. A fehérjebontás során keletkező kénvegyületek akár néhány óra alatt olyan koncentrációt érnek el, ami már kellemetlen szájszagként érzékelhető.
Mit lehet tenni a (reggeli) szájszag ellen?
Először is nagyon alapos, legalább 3-5 perces fogmosás szükséges, utána fogselyemmel, speciális kefével a fogközöket is alaposan meg kell tisztítani, hogy a fellelhető összes ételmaradékot és lepedéket alaposan eltávolítsuk. (A gondos tisztítás mindenféle fogpótlásra vagy fogszabályozóra is érvényes.)
Ezután következhet a nyelvtisztítás, amiről eddig elfeledkeztünk! A nyálban tenyésző baktériumok előszeretettel telepszenek meg az ételmaradékok környékén, a fogínyhez közel és a nyelvháton, melynek felszíne korántsem sima, mivel ízlelőbimbók, papillák ülnek rajta. Ezek körül is sok ételmaradék marad, ezért a szájüregi baktériumok 60-80 százaléka itt, ezek között, a nyelvhát hátsó részén tanyázik. A nyelv felszínéről kávéskanállal vagy nyelvtisztítóval szedjük le a lepedéket.