A lista végén állunk
Leginkább a fejekben kellene rendet tenni a szakemberek szerint, ami nálunk nemigen sikerül, és kerüljük a fogorvost: ezért a magyarok mindössze ötödének van meg minden természetes foga - írja a hvg.hu . A 2010-es Eurobarometer-adatok szerint az uniós polgárok 41 százalékának van meg az összes természetes foga, a skandináv országoknál ez az arány több mint 50 százalék, Magyarországon pedig 19 százalék, amivel az uniós országok listájának a legvégén vagyunk, jelentősen lemaradva a második legrosszabb értékhez képest is, amely Észtország a maga 27 százalékával.
A gyerekek esetében is nálunk a legrosszabb a helyzet
Főként az időseket sújtja a fogvesztés, a magyar lakosság harmada veszíti el a fogait 65 éves korára, a rögzített fogsorra szorulók negyede pedig nem töltötte be a 60. évét. Közepes vagy súlyos fogágybetegsége van a felnőttek 30 százalékának, és a gyerekek foga szintén nálunk a legrosszabb az unióban - nekik átlagosan háromnál több lyukas, tömött, vagy hiányzó foguk van 12 éves korukra.
Komoly betegségek rizikófaktora
A rossz fogak több komoly betegség okozói is lehetnek: nagy rizikófaktort jelentenek a cukorbetegség kialakulásában, de a koraszülés, és az alacsony súllyal született csecsemők és édesanyjuk rossz fogai között is kimutatható a kapcsolat. A keringési és a daganatos betegségekben is közrejátszhatnak, de ezen a téren még vizsgálatok folynak.
Miért ilyen rossz a helyzet?
A lap kérdésére, hogy miért ennyire rossz nálunk a helyzet, Bartha Károly a SOTE dékán-helyettese, és a Magyar Preventív Fogászati Társaság elnöke azt válaszolta, hogy ennek sok oka lehet. Magatartási betegség például a fogszuvasodás és a fogágy betegség is, hiszen ha rendesen és rendszeresen mosnánk a fogunk, legalább félévente járnánk fogászati ellenőrzésre, és nem dohányoznánk, ezek nem alakulnának ki. - A fogbetegségek a lepedékkel, plakkal függenek össze. Ha valaki nem mossa meg a fogait, akkor a plakk ott marad a felületükön, és a nyálból kicsapódott sókkal olyan kemény anyagot alkotnak, amit már saját magának nem is tud később eltávolítani" - válaszolta kérdésükre Bartha Károly, aki szerint először a fejekben kell rendet tenni, hiszen a magyarok nem járnak fogorvoshoz, csak, amikor már baj van.
Gyakoribb a hátrányos helyzetű családoknál
A fogszuvasodás a hátrányos helyzetű családokban sokkal erőteljesebben jelentkezik, és a különbséget jól érzékelteti az is, hogy a szuvas fogak 75 százaléka a népesség 25 százalékának a szájában található. A szájegészségügyi helyzet javítását az unió is kiemelten kezeli, ezért kidolgoztak egy 2020-ig tartó programot, amelyhez a tagországok is csatlakoztak. Ez szorgalmazza, hogy a tagállamok erősítsék a prevenciót - főként a közoktatásban a fogászati felvilágosítást -, népszerűsítsék a fluorid használatát, az egészséges táplálkozást, és leszögezi azt is, hogy a tagállamoknak csökkentenie kellene a szájegészségügyi egyenlőtlenségeket.