"Kommunista összeesküvés az amerikai emberek egészsége ellen, tömeges elmekontroll-kísérlet, rákkeltő, tilos vele bébitápszert készíteni" - ilyen és ezekhez hasonló érveket tudnak felhozni az ivóvíz fluorozását ellenzők az Egyesült Államokban. Mint az az Index cikkében olvasható, az eljárást az 1940-es években kezdték el alkalmazni a fogszuvasodás visszaszorítása érdekében, csakhogy a kezdeményezésnek bőven akadtak és akadnak mind a mai napig ellenzői.
Alaszka fővárosában, Juneau-ban például népszavazást is rendeztek az ügy kapcsán 2007-ben, és mivel akkor a voksolók többsége a fluorozás beszüntetését szorgalmazta, azóta nem is kerül extra fluor a helyi ivóvízbe. A fogorvosok egyöntetű véleménye szerint ez egy hibás lépés volt, ugyanakkor lehetőséget szolgáltatott arra, hogy a kutatók megvizsgálják a külső fluorbevitel lecsökkenésének egészségügyi következményeit.
Az Anchorage-i Alaszkai Egyetem kutatói a fogászati kezelésekre vonatkozó adatok elemzése révén kimutatták, hogy a fluorozás elhagyása átlagosan évente egyel több lyukas fogat eredményezett a hatévesnél fiatalabb gyerekeknél a korábbiakhoz képest. Az idősebb gyerekek körében kevésbé volt markáns a hatás, aminek vélhető oka, hogy ők már a fluorozás betiltása előtt is eleget éltek ahhoz, hogy valamennyi fluor beépülhessen a fogazatukba. A fogászati költségek terén mindez 28-111 százalék közötti emelkedést hozott magával.
Magyarországon egyáltalán nem adnak mesterségesen fluort az ivóvízhez, ráadásul a fluortartalom sok helyen nem éri el egészségügyi szempontból előnyös 0,5 milligramm/literes - nem hivatalos - alsó határértéket. Az esetleges hiányt fluoridos fogkrémek használatával pótolhatjuk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
