Mint azt korábban megírtuk , fontos mindig előbb lehajtani a fedőt, mielőtt dolgunk végeztével leöblítenénk a vécét, máskülönben baktériumok egész hada kerülhet a levegőbe az ilyenkor képződő aeroszol részecskékkel utazva. Éppen ez a közkeletű intelem, illetve az annak kapcsán felmerülő aggodalom, miszerint a vécécsészéből kiszabaduló mikrobák még a közelben lévő fogkeféken is megtelepedhetnek, inspirálta Erica M. Hartmann környezetmérnököt, az amerikai Északnyugati Egyetem mérnöki karának adjunktusát egy vizsgálat lefolytatására. A szakember és munkatársai használt fogkefékről vett minták elemzésével próbálták meghatározni, honnan eredhetnek az azokon fellelhető mikrobák - számolt be róla az egyetem honlapja .
Ami a szánkban, az a fogkefénken
A vizsgálat első lépéseként a kutatók felhívást tették közzé arról, hogy néhány alapvető adat megadása mellett használt fogkeféket várnak bárkitől, aki hajlandó postán elküldeni nekik újra cserélt higiéniai eszközét. Hartmannék ezután az így kapott fogkefék sörtéiből DNS-elemzést végeztek, meghatározva az azokon fellelhető mikrobiális flóra összetételét. Végül a kimutatott mikrobákat összehasonlították egy, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) kezdeményezésére korábban lefolytatott projekt adataival, aminek célja éppen az emberi test különböző területein élő mikrobák feltárása és rendszerezése volt. Mint kiderült, a fogkefék mikroszkopikus élővilága nagyban megegyezik az emberi száj és bőr flórájával, illetve kisebb mértékben a bélrendszer flórájára is hasonlít.
"Nem arról van szó, hogy egyáltalán ne kerülhetnének vécéből származó aeroszolok a fogkefékre. Annak alapján azonban, amit a tanulmányban láttunk, a fogkeféken élő baktériumok túlnyomó többsége mégis inkább a szánkból származik" - mutatott rá Hartmann. Hozzátette, szánk és bélrendszerünk között létezik kapcsolat, azokat nem egymástól különálló szigetekként kell elképzelni. Ennélfogva egyes mikrobák is mindkét helyen előfordulnak, akárcsak a fogkefén. Mindazonáltal valószínűsíthetően a szájból kerülnek oda, nem a vécéből.
Tiszta száj, tiszta fogkefe
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatás során Hartmann csapata arra is igyekezett választ találni, hogy hány különböző típusú mikroba található a fogkefék sörtéin. Kimutatták, hogy azon emberek fogkeféjén, akik rendszeresen használnak fogselymet és szájvizet, magyarán akiknek általában véve jobb a szájhigiéniájuk, kisebb a kimutatható mikrobák diverzitása. Nagyon leegyszerűsítve azt mondhatjuk tehát, hogy aki valóban odafigyel a megfelelő szájápolási rutin betartására, annak valamelyest a fogkeféje is tisztább marad. Mindazonáltal a különbség nem túl grandiózus. "Ne úgy gondoljunk erre, mintha azoknak egyáltalán ne lennének mikrobáik, akik rendszeresen mosnak fogat, valamint fogselymeznek és szájvizet is alkalmaznak, miközben a többiek fogkeféjén csak úgy hemzsegnek a baktériumok. Mindössze arról van szó, hogy csekély mértékben kisebb diverzitás mutatható ki azok fogkeféjén, akik ügyelnek a helyes szájhigiéniás szokások betartására" - hangsúlyozta Hartmann.
Kifejtette továbbá, hogy egyáltalán nincs okunk kétségbe esni a hír hallatán, miszerint fogkefénken mikrobák is jelen vannak. Ezt fontos leszögezni, a kutatócsapat ugyanis azt is felfedezte, hogy a jobb szájhigiéniájú emberektől kapott mintákból valamelyest több antimikrobiális rezisztenciáért felelős gént is lehetett kimutatni. Bár Hartmann szerint ezek valószínűleg inkább a fürdőszoba levegőjéből és porából származtak, ezzel együtt a szakember azt javasolja, hacsak nem fogorvos javaslatára tesszük, a biztonság kedvéért inkább ne használjunk antibakteriális hatású fogkrémeket. "Az antimikrobiális hatóanyagok használatával nemcsak a mikrobáktól szabadulunk meg, de egyszersmind a túlélő mikrobákat is a rezisztencia kialakulása felé segítjük tovább. Általánosságban az emberek zömének a hagyományos fogkrémek is bőven elegendőek" - magyarázta a kutató.
Az eredményeket bemutató tanulmány a Microbiome című tudományos folyóiratban jelent meg február 1-én.
