Sokan évek óta nem jártak fogorvosnál, zömük 30 év alatti vagy 50 év feletti korosztályból kerül ki és a többség legfeljebb évente egyszer vagy inkább egyszer sem keresi fel a fogorvosi rendelőt - derül ki abból az országos reprezentatív kutatásból, melyet a CanariaDental készített, és a 18 év feletti lakosság fogászattal, szájhigiéniával való kapcsolatát vizsgálta.
A megkérdezettek 4,2 százaléka, saját bevallása szerint, egyáltalán nem jár fogorvoshoz és sajnos azok is sokan vannak (40,2 százalék!), akik években tudják csak meghatározni a fogorvos felkeresésének gyakoriságát. Ők azok, akik 2-3 éve, 4-5 éve vagy 5 évnél régebben jártak fogorvosnál.
A megkérdezettek 44,4 százaléka leginkább kontroll, vagy fogkő-eltávolítás (36,2 százalék) miatt jelenik meg a fogorvosnál. (Jól jelzi az is a helyzetet, hogy a fejlettebb országokban olyan nagyon divatos felnőttkori fogszabályozás Magyarországon gyakorlatilag ismeretlen, mindössze a megkérdezettek 0,4 százaléka jelezte, hogy él ezzel a lehetőséggel.
Felejtsük el a rémisztő fogászati rendelőket!
Mivel a társadalombiztosítás a sürgősségi ellátáson kívül csak bizonyos típusú fogászati kezeléseket finanszíroz, így nem meglepő a magánorvosi praxis térnyerése. A megkérdezettek 45,8 százaléka magánrendelőbe jár és 38,5 százalék veszi igénybe a körzeti rendelőt. Összességében 22,5 százalék azok aránya, akik elgondolkoztak már orvosuk lecserélésén, függetlenül attól, hogy elégedettek-e vele vagy sem. A váltásra, 38,1 százalékban, az olcsóbb ár késztetné leginkább a megkérdezetteket, míg az orvos szakmai tudása 33,5 százalék esetében, a rosszul végzett orvosi munka pedig 33 százalék esetében jelentene komoly motivációs tényezőt.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A fogorvos személyének kiválasztása a legtöbb embernél egy személyhez kapcsolható, személyi döntés, de jellemzően az is, hogy a férfiak sok esetben hölgy párjukra bízzák a döntést.
A kutatásában résztvevő emberek saját maguk sem ítélik túl jónak egészségi állapotukat fogászati és szájproblémák tekintetében. Nagyon alacsony, mindössze 6,3 százalék azok aránya, akik fogászati és szájhigiéniás állapotukat tökéletesnek gondolják, ugyanakkor 11,4 százalék azoké, akik önbevallásuk szerint is nagyon rossz állapotban vannak jelenleg. A megkérdezettek 36,6 százalék nem annyira rossznak vagy éppen csak "kielégítőnek" találja állapotát és csak 45,7 százalék az, aki saját állapotát a "megfelelő" szóval jellemzi.
A párkapcsolatunk is rámehet a nem megfelelő szájhigiéniára!
A válaszadók 25,1 százaléka arra is utalt, hogy nem megfelelő vagy nem tökéletes egészségügyi fogászati állapota miatt volt már olyan problémája, amikor nem megfelelő szájhigiéniás állapota gátolta az élet valamilyen területén. Ez legtöbbször a párkapcsolatok, illetve a munkahelyi kapcsolatok során jelentett problémát. A probléma társadalomra gyakorolt hatását mi sem jelzi jobban, mint hogy a megkérdezettek 19,1 százaléka elzárkózott az erre a kérdésre történő válaszadástól.
Miért tartunk annyira a fogorvostól?
A fogorvosnál szinte mindenki fél
A fogorvostól, a fogorvosi kezelésektől való félelem általánosan elterjedt a lakosság körében, a válaszadók alig több mint egynegyedére igaz, hogy egyáltalán nem fél a fogorvostól, háromnegyedük kisebb-nagyobb félelemérzettel küzd.
A félelemérzet oka legtöbbször a fájdalom (67,6 százalék), de a kellemetlen hangok (30,9 százalék) és a fogorvosi kezelés következtében fellépő pénzügyi probléma (26,3 százalék) is az említett vezető okok közt szerepel. Leegyszerűsítve tehát a fúró sokak számára elviselhetetlen visító hangja és a kezelés végén kézhez kapott borsos végszámla tehető felelőssé félelmeinkért. Ugyanakkor érdekes, hogy a válaszadók döntő többsége (közel 95 százaléka) a kezelések okozta feszültség oldására a három legfontosabb eszköznek a kedvességet, a gyorsaságot és a kezelések alatt szóló zenét tartja, nem pedig az altatás, a nyugtató gyógyszerek vagy a fájdalomcsillapítók használatát.
Nézeteltérés a fogorvossal
Meglepően sok megkérdezett számolt be arról, hogy korábban volt már nézeteltérése fogorvossal. A nézeteltérés oka legtöbbször a nem megfelelően elvégzett munka, szakmai probléma volt, de viselkedésbeli kifogások is előfordultak. Mindez összefüggésben állhat azzal, hogy a betegek 61,4 százaléka alárendelt helyzettel jellemzi az orvoshoz való viszonyát. Így manapság, amikor a páciensek egyre nagyobb beleszólást igényelnek a különféle orvosi kezelésekbe, nem meglepő, hogy a válaszadók többsége (60,3 százalék) fejezte ki, hogy a komolyabb fogászati beavatkozás során ő maga szeretné eldönteni, milyen árkategóriájú alapanyagot, terméket használjon az orvos.
Ez is érdekelhet
