Lenyelhető (?) ragacs
Ma inkább szintetikus anyagokkal helyettesítik. Van benne latex, kaucsuk, gummi arabicum, különféle kötőanyagként és lágyító összetevőként szolgáló gyanták és még számos mesterséges anyag; poli-butadién-sztirol, poli-izobutilén, izoprén, polietilén és polivinil-acetát - megannyi talányos nevű, hőre lágyuló műanyag, melyek feladata, hogy rágható masszát alkossanak. Ez aztán szilikátokkal, krétával, mésszel szaporítják. Ehhez jönnek a cukrok vagy cukorhelyettesítő anyagok, a kukorica-szirup, aromák, kakaóvaj, paraffin, zsírok, olajok és még sorolhatnánk. A rágógumik tartalmaznak tartósító antioxidánsokat, vitaminokat is, de alapvetően nincs bennük semmi egészséges. Ha az aromaanyagokat és a cukrot kiszopogatja belőle az ember, egy unalmas, íztelen ragacs lesz, ami egyben marad lenyelve a bélben is. Az orvosok szerint nem tanácsos lenyelni. Általában gond nélkül kiürül, de más anyagokkal összetapadva bélelzáródást okozhat. Mindenesetre nem kell megijedni, és orvoshoz rohanni, ha egyszer-egyszer önkéntelenül leszalad, valószínűleg nem árt. Na de mi benne a jó?
A sörte nélküli fogkefe
Hol vannak már a múlt század hetvenes éveinek kőkemény színes cukorgolyói, amiből kitartó rágással lehetett lufi fújásra alkalmas alapanyagot gyártani? A fogpusztító gyerekcsemegéből mára a kulturált fogápolás csaknem kötelező tartozékává lett a rágógumi. Noha vannak édes és gyümölcs ízű változatok, a hófehér fogakat csattogtató reklámfilmek idején igen elavult ismeretekre vall, ha valaki cukortartalmú rágógumit vesz. Manapság a cukormentes az igazi, üde leheletet, hófehér, s főként egészséges fogakat várunk tőle. Mert ahogy lassan minden "tisztességes tévéreklám-néző" tudja: Az egészséges szájüregben mintegy félezer különböző baktérium él, az itt élő laktobacillusok nem engedik elszaporodni a kórokozó, ínyromboló, fogpusztító és szájszagkeltő baktériumokat. Modern táplálkozási szokásaink azonban, különösen a sok cukor és egyéb szénhidrát, felborította a száj baktériumflórájának egyensúlyát. Ennek ellensúlyozására létezik immár probiotikus rágógumi is, ami a szájüreg baktériumflórája, a lactobacillus-populáció helyreállítását hivatott segíteni.
Mindenesetre a szénhidrátokban gazdag táplálékok elfogyasztása után a lepedékben lakó baktériumok - a lepedék 80 százaléka baktérium! - elkezdik lebontani a cukrokat, amelyekből a kémiai reakció eredményeképpen savak képződnek. Ha akárcsak átmenetileg is túl sok savtermelő baktérium és kevés enyhén lúgos nyál van jelen, a képződött savak nem semlegesítődnek, hanem először a fogínyt, majd a fogat támadják meg, eltávolítva belőle az ásványi sókat. Ez a demineralizáció, ami 5,7-es pH alatt kezd rombolni. Innen már csak egy lépés, hogy a sérült fogszövetbe is hívatlan baktériumok telepedjenek be, s anyagcseréjükkel tovább vájják a szuvas lyukat. Ha azonban étkezés után bekapunk egy rágógumit, az nyomban helyreállítja a szájüreg kémhatását - állítja a fehér köpenyes fogorvos a képernyőn.
Hogyan? Lehet akár cukros is?
A szájsemleges kémhatás helyreállítása nem valamiféle a rágógumiban lévő semlegesítő anyagnak köszönhető. Legfőbb haszna, hogy fokozza a nyáltermelést, s mivel a nyál természetes pufferoldat, megfelelő mennyiségben képes ellensúlyozni a savasságot: átöblítve a szájüreget újra semleges, enyhén lúgos közeget teremt. A rágózás nyáltermelésre kifejtett hatását tudományos vizsgálatok bizonyítják, az eredményekből doktori disszertáció is készült. Tüzetesen megvizsgálták, hogy különféle ízű, összetételű és méretű rágógumival és anélkül, a rágás erősségétől függően, mely nyálmirigyekből, mikor, milyen összetételű és kémhatású nyál kerül a szájba, és ez hogyan befolyásolja a fogak épségét. Kiderült, hogy a nyáltermelés fokozása révén még a cukortartalmú gumi rágásának is van szájüreg-semlegesítő, fogvédő hatása. Feltéve, hogy étkezés után rágják, nem pedig étkezések közti nassolni való gyanánt.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mitől fut össze a nyál a szánkban?
Egy biztos, nem az íztelen gumivacaktól, nem is pusztán a rágástól, hanem az ízektől. Épp ezért a rágó hatékonysága a szájba vétel után gyorsan csökken, mert az ízanyagok többsége 4-5 percen belül kioldódik belőle. A fogorvosok bezzeg 10-20 percet ajánlanak! Talán meglepő, de a fahéjas gyümölcsös ízű rágógumi sokkal jobban serkenti a nyáltermelést, mint a mentolos. Ha meggondoljuk, hogy kevés ételünknek van mentol íze, logikus, hogy biológiailag az ínycsiklandó, fokhagymás ízek jobban serkentik a nyáltermelést. Nem volna hát jobb nyálképző a kolbász ízű - garantáltan cukormentes! - rágógumi? Csak hát kifinomult civilizált orrunk a mentolos leheletet tartja vonzónak.
Mikor melyiket?
A kutatások egyértelműben bizonyítják, hogy a rágógumi-fogyasztás időpontja döntő a fogvédelem szempontjából. Ha cukortartalmút két étkezés közötti nassolás gyanánt fogyasztunk, az utána a szájüregben maradó cukor fogszuvasodást okozhat. Viszont, ha étkezés utáni desszertként "esszük", a nyáltermelés fenntartásával inkább semlegesít és véd. Mindent összevetve mégis a cukormentes rágógumik ajánlhatók inkább, bár ezek kevésbé ízletesek, így kisebb nyáltermelést okoznak, legalábbis az első percekben. Ezek cukorhelyettesítőként, szacharint, ciklamátot, aszpartámot, mannitot, újabban xylitolt tartalmaznak. Utóbbi tízszer annyiba kerül, mint a szacharin, cserébe viszont fogszuvasodás gátló is. A legtöbb rágógumi szorbittal ízesített. A szorbitot és a mannitot sajnos bontják egyes fogszuvasodást okozó baktériumok, melynek eredményeképp alkoholok keletkeznek, de ez az anyagcseretermék mégis jobb, mintha igazi cukrokból savak jönnének létre.
A cukormentes rágógumi a lehelet felfrissítésére a fogvédelmet tekintve bármikor alkalmazható. Szájüreg-tisztogatásra étkezés, ivás után rágcsálandó, különösen erősen savas, valamint erős szagú és színű ételek, hagyma, kávé után.
Stílusosan rágni, vagy "kérődzni"!
Élettani hatás, gyógyhatás, hizlalás vagy fogyasztás
A rágógumi segít a beleknek a műtét utáni regenerálódásban, a bélműködés újraindulásában, bélrenyheség ellen. Az egészségesek is tapasztalhatják, hogy a rágógumi rágása nyomán éhesek lesznek, emésztőrendszerük felkészül a táplálékfogadásra. A rágással azt sugalljuk az emésztőrendszernek, hogy táplálék érkezik, így az működni kezd, megindítja a nyál- és emésztőnedv termelést, a hormonelválasztást és az enyhe bélmozgásokat is. Hasznos szájszárazság ellen. A rágó kóros szájszárazság esetén akár hétszeresére is növelheti a nyáltermelést. A termelődött nyálat önkéntelenül lenyeljük, ezért hasznos repülőre ülve vagy magashegyi utakon, mert nyelés közben segít az Eustach-kürtön keresztül a szájüreg és a középfül közötti nyomáskülönbség kiegyenlítésében. Az étkezés utáni nyáltermelés-fokozással a rágógumi a gyomorégést csökkenti, mert a szájüregből lecsurgó, enyhén lúgos nyál semlegesíti a gyomorsavat. A rágógumi kedvelői biztosan örülnének, hogy egyesek szerint a rágógumi rágásával serkenthetjük az agyi keringést. Mások nyugtatóként tekintenek rá, mert a rágó mozdulatokban a szopáshoz kapcsolódó, nyugtató szájmozgást vélik fölfedezni. Talán ezért vált be annyira a dohányzásról való leszoktatásban is hatóanyag-hordozóként és egyben stresszűző rágókaként.
Ez is érdekelhet
