A fehér fogazatot szinte minden kultúrában az ápoltság és az egészség jelének tekintik. Nem véletlenül egyre népszerűbbek a különböző fogfehérítési eljárások, melyek világpiaca a 2016-os 3,15 milliárd dolláros értékről az előrejelzések szerint 2021-re 3,78 milliárd dollárra fog bővülni. Pedig attól, hogy a fogsor vakítóan fehér, még nem feltétlenül egészséges is - írja az Index .
Nem hófehér az egészséges fog
A fog természetes színe nem hófehér, hanem enyhén sárgás-szürkés, világos csontszín. Az egészséges fogsornak sem a vakítóan fehér szín az ismérve, hanem az egyenletesen világos árnyalat, az agresszív fogfehérítés pedig sokszor többet árt, mint használ.
Fogaink színe nemcsak betegségektől változhat meg, miközben nem minden betegség színezi el a fogakat, vagyis a makulátlanul fehér fogsor is beteg belsőt rejthet magában. Genetikai hátterünk is befolyásolja a fogazatunk színét, illetve az életkorunk is, a kékesfehér színű fogzománc ugyanis az évek során elkopik, és egyre jobban előtűnik a sárgás dentin.
A kávé, a vörösbor és a cigaretta is nyomot hagy a fogazaton, de nem ugyanolyan mértékben. Egy amerikai kutatás szerint a legnagyobb mértékben a vörösbor változtat a fogak színén, a fekete tea pedig önmagában nem volt hatással rá, csak akkor, ha előtte savasabb fehérbort is fogyasztottak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Viszont nem minden elszíneződés jelzi azt, hogy a fogzománc meggyengült, sőt: vannak olyan foltok a fogakon, amelyek csökkentik a fogszuvasodás veszélyét. Szinte minden olyan anyag elszínezheti hosszú távon a fogakat, amely kölcsönhatásba tud kerülni a külső rétegével. A fogakon egyeseknél apró, fekete pöttyök jelennek meg, amelyek hátterét a fogorvosok sem ismerik. Annyi biztos, hogy kalcium, foszfátok, baktériumok, vas- és rézvegyületek is előfordulhatnak ezekben az elszíneződésekben, és bizonyos szintű védelmet jelentenek a fogszuvasodás ellen.
