A fogínygyulladás a fogakon lerakodó lepedék, illetve az abban elszaporodó baktériumok következménye. Korai stádiumban a panasz jól kezelhető és visszafordítható, hosszú távon viszont megfelelő beavatkozás nélkül fogágybetegség, ezáltal súlyosabb szövődmények követhetik. Mint arra Christine Bryson, a brit Anglia Ruskin Egyetem immunológusa a The Conversation oldalán megjelent cikkében felhívta a figyelmet, mindez nem csupán szájüregi problémákat foglalhat magában. Egyre több tudományos bizonyíték támasztja alá, hogy az ínybetegségek egyéb súlyos kórképek kockázati tényezői is lehetnek, aláásva az érintettek általános egészségi állapotát.
A demencia veszélyét is fokozhatják
Több nagy tanulmány és elemzés is hasonló következtetésre jutott, miszerint a közepesen súlyos vagy nagyon súlyos ínybetegségek számottevő összefüggést mutatnak a demenciával. Egy 2017-ben publikált tajvani kutatás például kimutatta, hogy azok körében, akik legalább tíz évig küzdenek krónikus ínybetegséggel, mintegy 70 százalékkal magasabb az Alzheimer-kór kialakulásának veszélye. Egy másik, 2016-os brit kutatás pedig azt találta, hogy a fogágybetegség a kognitív képességek – szintén Alzheimer-kór miatti – hatszoros mértékű csökkenésével hozható kapcsolatba.
„Kezdetben úgy tartották, hogy közvetlenül egyes baktériumok lehetnek felelősek ezekért az összefüggésgekért. A Porphyromonas gingivalist, a krónikus fogágybetegségben gyakran szerepet játszó baktériumot kimutatták olyan emberek agyában is, akik Alzheimer-kór következtében hunytak el. Mérgező bakteriális enzimeket, úgynevezett gingipainokat szintén találtak, amelyekről valószínűsíthető, hogy súlyosbítják a fogágybetegséget azáltal, hogy meggátolják az immunválasz enyhülését, ezáltal meghosszabbítják a gyulladást” – foglalja össze Bryson. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy nem lehet biztosan kijelenteni, hogy valóban az agyban megjelenő baktériumok, a megváltozott immunválasz vagy egyéb tényezők – mint például a szisztémás gyulladás okozta károsodás – magyaráznák a kapcsolatot. Ezzel együtt kétségtelenül csökkenthetjük az Alzheimer-kór veszélyét, ha megfelelően ápoljuk szájüregünk egészségét.
Szívünk láthatja a kárát
Hasonlóképpen a demenciához a szív- és érrendszeri betegségek is határozott kapcsolatot mutatnak fogínyünk állapotával. Egy 2016-ban közölt svéd tanulmány például 1600 idős ember vizsgálatával arra a következtetésre jutott, hogy a fogágybetegség mintegy 30 százalékkal fokozza az első szívroham kialakulásának veszélyét, függetlenül egyéb fennálló betegségektől és káros szokásoktól. Egy idén nyári brit-amerikai tanulmány pedig felfedezte, hogy a krónikus fogágybetegség okozta szisztémás gyulladás miatt a szervezet őssejtjei neutrofil fehérvérsejtek egy olyan hiperérzékeny csoportjának termelődéséhez vezethet, amelyek aztán károsíthatják a sejteket a verőerek falában. Mindebből érelmeszesedés indulhat ki.
Mi volt előbb: az íny- vagy a cukorbetegség?
A fogágybetegség és a 2-es típusú diabétesz között oda-visszaható összefüggéseket találtak a múltban a kutatók. A legtöbb vizsgálat a kapcsolat alapjául szolgáló folyamatokra fókuszál, és ezekből kirajzolódik, hogy nagy valószínűséggel a kétféle betegség gerjesztette gyulladás van kihatással egymásra. A 2-es típusú cukorbetegség például fokozza az ínygyulladás kockázatát, ezáltal a fogágybetegség kialakulásának veszélyét. Eközben utóbbi állapotról kimutatták, hogy közrejátszhat az inzulinműködés romlásában, az inzulinrezisztenciában, amely pedig a 2-es típus cukorbetegség alapja. „Néhány klinikai kísérlet kimutatta, hogy az intenzív fogtisztítás pár hónap alatt javíthatja a cukorbetegek vércukorértékeit, ami további kapcsolatot igazol a két betegség között” – fogalmaz a szakértő.
Egyes rákok veszélye is megnőhet
A fentieken túl a fogágybetegség számos rákfajta kialakulásának megnövekedett kockázatával is kapcsolatba hozható. Különböző kutatások szerint az ínyprobléma 43 százalékkal fokozza a nyelőcsőrák és 52 százalékkal a gyomorrák veszélyét. A hasnyálmirigyrákot illetően 54 százalékos, míg általánosságban a rosszindulatú daganatos betegségek kapcsán 14-20 százalékos rizikóemelkedést mutattak ki a témában zajlott vizsgálatok. Mint azt Bryson írja, a pontos ok-okozati összefüggés ebben az esetben sem tisztázott egyelőre. Feltételezések szerint a gyulladásos folyamatok okozhatják a problémát, amelyek megzavarják a sejtek egészséges működéséhez szükséges környezetet.
Hogyan javíthatjuk szájüregünk egészségét?
„A fogínybetegség korai stádiumban megelőzhető és visszafordítható” – hangsúlyozza az immunológus. Bár egyes rizikófaktorai, mint a genetikai hajlam, nem befolyásolhatók, életmódunk tudatos alakításával mégis sokat tehetünk a prevenció érdekében. Hasznos, ha minél kevesebb cukrot fogyasztunk, kerüljük a dohányzást és az alkoholt, valamint igyekszünk csökkenteni a stresszt a mindennapjainkban. Egyes rendszeresen szedett gyógyszerek, például antidepresszánsok és vérnyomáscsökkentők miatt gyengülhet a nyáltermelés, ami szintén problémához vezethet. Az érintettek számára javasolt, hogy kezelőorvosukkal egyeztetve alkalmazzanak speciális gélt vagy sprayt nyálelválasztásuk fokozására, illetve fordítsanak különösen nagy gondot fogaik ápolására.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Mindent egybevetve a legjobb, amit tehetünk, ha naponta kétszer fluoridos fogkrémmel fogat mosunk, közvetlenül utána pedig mellőzzük a szájvizek használatát, és nem is öblögetünk, hogy a fluorid megtapadhasson a fogainkon. A fogselymezés és a rendszeres fogorvosi vizit szintén rendkívül értékes szájhigiéniánk fenntartása szempontjából.
Legjobban: