A pluszkilóknak persze senki nem örül, de a kisebb súlyingadozások életünk velejárói - stresszes időszakokban, a téli hónapokban, szerelmi bánat esetén, vagy éppen a nagy érzelmek fellángolásakor is előfordulhat, hogy kicsit többet mutat a mérleg. De akkor honnan lehet tudni, hogy nem a szokásos egy-két kiló plusszal van dolgunk? - A súlygyarapodás legfőbb okozója, ha tartósan pozitív az energiaegyenletünk, vagyis több energiát viszünk be, mint amennyit szervezetünk felhasznál.
A testtömegindex (BMI) segítségével otthon is bárki egyszerűen kiszámolhatja és nyomon követheti, hogy a normál tápláltsági kategóriába esik, netán túlsúlyos vagy elhízott. Ehhez a kilogrammban mért testtömegünket kell elosztani a méterben mért testmagasságunk négyzetével - magyarázza dr. Gajdács Ágnes obezitológus szakorvos. Mint megtudtuk, a manapság igen elterjedt "nyugati életmód", azaz az egészségtelen táplálkozási szokások, az inaktív, ülő életvitel, a sok stressz és az alváshiány mind elősegítik a hízást, azt azonban, hogy a felszedett kilók végül hol kötnek ki, elsősorban a genetika és a hormonális hatások befolyásolják.
- Normál testsúly mellett is megfigyelhető, hogy kinek melyik testrészére raktározódik a zsírfelesleg, ami leggyakrabban a has területe. Két szintén nagyon egyszerűen elvégezhető méréssel járhatunk utána, hogy mi is a hasunkra hízunk-e. Az egyik mutató a haskörfogat (a csípő és a bordák közt félúton mért érték), ami nők esetében 80 cm alatt, míg férfiaknál 94 cm alatt tekinthető jónak. A másik mutató a derék-csípő hányados, ami egyben a testalkatunk megítélésében is segít. Ehhez a haskörfogatunkat kell elosztani a csípőkörfogatunkkal, ami nők esetében 0,85, férfiaknál pedig 0,9 fölött jelez hasi típusú zsírlerakódást.
A hasi elhízástól nehezebb megszabadulni
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nem csak esztétikai probléma
A köznyelvben csak sörhasként emlegetett hasi elhízás nem csak az öltözködést nehezíti meg, és bár a hölgyek legtöbbször a tükörben viszontlátott alakjukkal elégedetlenek, a hasi zsírpárnák ennél jóval nagyobb veszélyeket rejtegetnek a szervezet egészére nézve.
- A hasi zsírfelesleg kiemelten növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, így hajlamosíthat magas vérnyomásra, szívpanaszokra, agyvérzésre, de ugyanígy hozzájárulhat a szénhidrát-anyagcserezavarok, a magas koleszterinszint és az epebetegségek kialakulásához. A hasüregi, úgynevezett zsigeri (viszcerális) zsírfelhalmozódás ezen túl légzési és alvászavarokat, vizelettartási panaszokat és meddőségi problémákat okozhat. Az alma típusú elhízás bizonyítottan kapcsolatban hozható továbbá egyes daganatos betegségekkel, így például a nyelőcső-, máj-, epehólyag-, vékony- és vastagbélrákkal, valamint a prosztata- és (menopauza után különösen) emlőrák kockázatát is fokozza - árulja el szakértőnk.
Könnyen jön, nehezen megy
A felsorolt rizikók testsúlycsökkenéssel szerencsére mérsékelhetők, ám a makacsul ragaszkodó zsírpárnák miatt a fogyás jól összeállított diéta és rendszeres testmozgás mellett sem mindig egyszerű. - A fogyókúra általános hatást gyakorol a szervezetre, vagyis hiába szeretnénk célzottan a hastájéki plusztól megszabadulni, a bőr alatti zsírréteg (ami a hosszú távú zsírraktározás helye) csak akkor kezd eltűnni, ha már minden más helyről leadtuk a felesleget. A jó hír azonban, hogy az egészségügyi kockázatokat tekintve rizikósabb hasüregen belüli zsírtömeg a táplálkozás megváltoztatásával hatékonyan csökkenthető - hívja fel a figyelmet dr. Gajdács Ágnes.
Vagyis hiába a sorozatokban végzett hasizomgyakorlatok, pusztán ezektől még nem lesz laposabb hasunk, legfeljebb edzett hasizmaink a zsírraktárak alatt. Szakértőnk szerint a hasi zsírpárnák eltüntetésére helyi megoldást kell keresni, ilyen például az elektrolipolízis, melynek segítségével célzottan szabadulhatunk meg a problémás zsírraktáraktól.
Határértékek
Támad a stresszpocak
Nem véletlen, hogy a különösen stresszes időszakokban , például egyre tornyosuló munkahelyi feladatok vagy párkapcsolati zűrök idején megnő a nassolási vágyunk. A feszültség okozta magasabb kalóriabevitel kutatások szerint evolúciós mintáinkra vezethető vissza - stresszhelyzetben a szervezet "vészhelyzeti" üzemmódba kapcsol és tartalékolni kezd, ezért az ilyenkor felszabaduló hormonok miatt megnő az étvágyunk. És hogy miért pont a hasra vándorolnak a pluszkilók? Mert így tudnak a legközelebb helyezkedni a májhoz, ahonnan a szervezet szükség esetén a leggyorsabban képes felhasználható energiává alakítani a zsírraktárokat.
Hasi elhízás = depresszió?
Egy holland kutatás arra a meglepő eredményre jutott, hogy a zsigeri zsírfelesleg hajlamosíthat a depresszióra . Az öt éven át folyó kutatás végére a vizsgált, testtömegindexük alapján túlsúlyos, illetve elhízott alanyok 40 százalékánál jelentkeztek depressziós tünetek. Ennek oka valószínűleg a hormonháztartás megváltozásában keresendő, a depresszióval járó magasabb kortizolszint ugyanis aktiválja a hízásért felelős hormonokat, miközben akadályozza a hasüregen belüli zsírraktárak leadását.
