Előfordulhat, hogy egy nap többször is felállunk a szobamérlegre és döbbenettel nyugtázzuk a reggeli tömegünkhöz képest akár 2 kilóval is többet mutat este. De miért van ez? Mitől ingadozik a súly nap közben? Miért van, hogy az orvosnál mért érték nagyban eltér az otthonitól? Mik befolyásolhatják a mérés eredményét? Ezekre is választ kapunk a WebMD összeállításából .
Felfelé könnyen megy, de le...
Az egyensúly az energiabevitel (evés) és az energiafelhasználás (kalóriaégetés például sporttal) között az, ami miatt a súlyunk változhat fel és le. Ha többet eszünk, mint amennyit elégetünk, akkor hízni fogunk - néha akár azonnal is. Ám sajnos a plusz kilók leadása már nem ilyen könnyű. Szakemberek szerint fél kiló leadásához egy hétig napi 500 kcal mínuszban kell lennünk, azaz 500 kalóriával többet kell mindennap többet elégetnünk, mint amennyit megettünk.
Meztelenül vagy ruhában?
Az sem mindegy azonban, hogy hogyan mérjük magunkat. Nem pattanhatunk rá csak úgy a fürdőszobai mérlegre, amikor kedvünk tartja, elvárva, hogy az mindig pontosan ugyanannyit mutasson. Ráadásul nemcsak az időzítés számít, hanem az is, hogy milyen talajon áll a mérleg. Ahhoz ugyanis, hogy biztosan jól mérjen, szilárd, sík, kemény padlóra kell helyezni, amin nem billeg. Tehát ha eddig például alatta volt a fürdőszobai kilépő, lehet, hogy érnek majd meglepetések a helyes használattal. Az sem mindegy, hogy hogy állunk a mérlegre. Két lábbal kell, úgy, hogy ne csak az egyik lábunkra helyezzük a súlyt. Ha szeretnénk biztosak lenni abban, hogy a mért súlyunk mindig összehasonlítható az előző napival, akkor döntsük el, hogy meztelenül vagy ruhában fogunk ezen túl "mérlegelni", és ragaszkodjunk is ehhez a későbbiekben. Ha nem tesszük, meg fogunk lepődni, mekkora különbségek mutatkozhatnak akár két egymást követő napon is.
A mérleg típusától is függ
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Amikor a háziorvosunk lemér, és azt mondja, 70 kiló a súlyunk, majd hazamegyünk, és a saját mérlegünk akár 2-3 kilóval is kevesebbet, vagy többet mutat, jogosan bosszankodunk. Ne feledjük azonban, nem a hazaút során változott a súlyunk, csak a mérlegek lehetnek ennyire eltérőek. A szakértők szerint a legpontosabbak a digitális mérlegek, melyeket mindig le kell nullázni használat előtt, és amiket érdemes az előző pontban leírtak szerint használni.
Mikor mérjük magunkat?
Természetesen reggel. Minden gyakorlott fogyókúrázó tudja, hogy ha szeretné a legbarátságosabb értékeket látni a szobamérleg kijelzőjén, akkor reggel, lehetőleg vécé után, de még reggeli előtt, meztelenül kell a mérlegre állni. Aki egy-két étkezéssel később megismétli a műveletet, készítse fel magát a sokkra, hogy akár 1-2 kilóval is több lehet az eredmény, ám ez, ha betartja a kalóriabevitel/égetés egyensúlyára vonatkozó szabályt, akkor másnap reggelre "eltűnik", hiszen éjjel a gyomrunk az összes belekerült ételt megemészti, és a táplálék jó része fel is szívódik beleinkből, míg mi az igazak álmát alusszuk.
Testmozgás után ennyivel kevesebbet is mutathat
Néhány sportoló akár egyetlen edzés alatt képes súlyának 6-10 százalékát ledobni (ez lényegében nem más, mint a kiizzadott folyadék mennyisége). Ezt természetesen egy átlagember, átlagos edzéssel nem fogja elérni. De egy kiadós tréning után mi is észrevehetjük, hogy akár 0,5-1 kilóval kevesebbet mutat a mérleg.
Ha betegek vagyunk, az is számít
A betegség - legyen az egyszeri akut, vagy tartósabb krónikus - is nem várt változásokat hozhat a súlyunkban. A rák, a diabétesz , a szívproblémák, de még csak egy szimpla megfázás is okozhat kilengést a testtömegünkben. Ha étvágytalanok vagyunk, fogyhatunk, de ha épp visszatartja a vizet a szervezetünk, akkor hízásként is értékelhetjük a változást. Ha nem várt eltérést veszünk észre a mérlegen, érdemes erről az orvosunkkal is konzultálni.
A gyógyszereken is múlhat
Több olyan orvosság is van, köztük a gyulladáscsökkentők, antihisztaminok, ópiátok, melyek gyors fogyást eredményezhetnek. Néhány más szer, mint például az inzulin, az antidepresszánsok, de némely epilepszia elleni pirula is gyors súlygyarapodást okozhatnak. Mindig kérdezzük meg az orvosunkat a felírt gyógyszer mellékhatásairól, vagy a gyógyszerészt, ha vény nélküli szert vásárolunk.
Túl sok vizet iszunk
Egy liter víz közel 1 kilót nyom. Márpedig, ha túl sokat iszunk, és ehhez nem társul edzés, akkor ez azonnal meg is látszik a méréskor. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy hagyjunk fel a fogyadékfogyasztással. Sőt, hosszú távon segíti is a fogyást a megfelelő folyadékbevitel, főképp ha az tiszta vízből áll, kiváltva ezzel a magas kalóriatartalmú üdítőket.
Nem iszunk elég vizet
Az emberi test víztartalma valahol 55 és 75 százalék között mozog. Ha a természetes hidratáltsági szintünk alá megyünk, akkor szinte azonnal fejfájást tapasztalhatunk, de sokak már a tenyerük bőrén is megérzik, ha dehidratálódtak. Ha pedig már egyenesen szomjazunk, az észre fogjuk venni, mert egyik legszembetűnőbb jele, hogy alig forog az agyunk. Plusz, drasztikusan lecsökkenhet a súlyunk is. Ez csalóka lehet, mert a dehidratáltság miatt kevesebbet mutató mérleg abba a tévhitbe ringathat minket, hogy fogytunk, holott csak szerveink épségét és testünk megfelelő működését kockáztatjuk azzal, hogy szomjazunk, a leadni kívánt zsír azonban megmarad.
Nem mindegy milyen kávét fogyasztunk
Kutatások szerint egy csésze eszpresszó (de akár egy nap még három is), segíthet a súlyunk megtartásában. A koffein ugyanis képes csillapítani az éhséget, sőt akár néhány kalóriát is eléget. De hízhatunk is tőle, ha isteni kávékölteményeket iszunk, melyekben sok a cukor és a zsír a hozzájuk adott tejszín, tej, fagyi vagy épp tejszínhab miatt.
Ezért is rossz a túl sok só
Szögezzük le, nem azt állítjuk, hogy egyáltalán nem szabad sót fogyasztani. Nem mindegy azonban a mennyiség. A túl sok ugyanis nemcsak a diétánknak, de akár a szívünknek is árthat. Hogyan? A sok só arra készteti a szervezetünket, hogy tartsa vissza a vizet, ami már alapból növelheti a súlyunkat. Azok azonban, akik szeretnek sósan enni, hajlamosabbak több feldolgozott élelmiszert, sőt több rágcsálnivalót is fogyasztani. Ezek azonban a só mellett általában sok zsírt, szénhidrátot, tehát jóval több kalóriát is tartalmaznak, amik viszont hozzájárulnak a gyorsabb elhízáshoz. A folyamatosan gyarapodó kilók pedig egyre nagyobb terhet rónak a szívünkre is.
Mennyiszer járunk mosdóba?
A súlyunk, mint eddig is láthattuk, sok mindentől függ, attól is, hogy milyen gyakran térünk be a vécére. Megettünk egy kiadós ebédet, de nincs bélmozgásunk? Ez bizony meglátszik a mérlegen . Ha azonban túl sokat iszunk, de nem ürítjük a hólyagunkat, az is plusz kilóként jelentkezik a mérlegen. Az sem jó azonban, ha valakinek folyton vécére kell járnia, mert ugyan fogyáshoz vezet, de egyben dehidratáltsághoz, és akár komolyabb betegségek kialakulásához is.
Alvási szokásaink így befolyásolják
Kutatások bizonyították, hogy a súlyunkat jelentősen befolyásolhatja, hogy mennyit alszunk, vagy épp mennyit nem. Például egy alváshiányos éjszaka után éhesebbnek érezhetjük magunkat a szokásosnál, ez arra késztethet, hogy nagyobb adagokat fogyasszunk, nassoljunk. Ennek eredménye azonban nem múlik el nyomtalanul, főképp, ha nem csak egyszer-egyszer fordul elő, hanem rendszeresen. Biztosak lehetünk benne, hogy a mérleg kegyetlen őszinteséggel mutatja majd rossz alvási szokásaink eredményét.
A korunktól is függhet
Természetesen nem egyik napról a másikra változik a súlyunk, amikor például elhagyjuk 30-as éveinket és belépünk a 40-esek táborába. De ahogy öregszünk, úgy nő a súlyunk (főképp mert egyre kevésbé vagyunk fizikiailag aktívak, vagy a nőknél például elkezdődik a menopauza ). Hatvan felett azonban azt vehetjük észre, egyre csökken az étvágyunk (ez lehet attól, hogy nehezebbé válik a rágás, vagy akár az időskori depresszió miatt is). Ez pedig fogyást fog eredményezni.
A lelkiállapotunkon is múlik
Ez is érdekelhet
Nem mindegy, milyen gyakran lépünk egy nap a mérlegre, és milyen érzelmek kísérik az eseteges súlyváltozásainkat. A szakemberek azt tanácsolják, a súlykontrollhoz bőven elég a napi egyszeri mérlegelés, és mindig vegyük figyelembe a fent felsorolt tényezőket is, ha 1-2 kiló ingadozást tapasztalunk. Ne essünk rögtön kétségbe, és ne hozzunk drasztikus döntéseket. Szemléljük testtömegünk változásait hosszabb időskálán (hetek, hónapok tükrében), és kellő rugalmassággal (1-2 kiló pluszban vagy mínuszban még belefér a természetes hullámzásba).
