Edward Selby pszichológusprofesszor, a Rutgers University kutatója, csapatával 118, 18 és 58 év közötti anorexiás nő lelkiállapotát vizsgálta. Kutatásuk célja az volt, hogy kiderítsék, hogyan hatnak a betegségre a pozitív érzelmek, illetve hogyan "ferdítik" el az anorexiások ezeket az érzelmeket.
A vizsgálat kéthetes időszaka alatt a kutatók úgy találták, hogy azok a nők, akiknél gyakrabban jelentkeztek anorexiás tünetek (például hashajtóhasználat, hányás , túlzott sportolás), nehezebben ismerték fel, ha a pozitív érzéseiket megzavarta valami, és nem vették észre, hogy ezekkel az érzelmekkel éppen a betegségüket erősítették.
"Sajnos, ezekben az esetekben a pozitív érzelmeket arra használják, hogy a beteges viselkedésüket megerősítsék, igazolják" - mondta Selby. "A fogyás boldogsággal, büszkeséggel tölti el őket, ezért még többet akarnak fogyni. Tehát nemcsak azért vonják meg maguktól az ételt, mert bűntudatuk van, hanem azért is, mert örömmel tölti el őket a testsúlyuk csökkenése ."
Selby professzor szerint ennek a jelenségnek a megértése azért különösen fontos, mert az érintett nők nagy része nem épül fel a betegségből, ráadásul egyre több fiatalnál jelentkezik az anorexia.
A szakemberek szerint mindenképpen további kutatásokra van szükség annak kiderítésére, hogyan lehetne a pozitív érzelmeket "átcsatornázni", hogy azok ne a fogyáshoz kötődjenek.