Kövér gyerekből kövér felnőtt
Nézd meg az anyját, és vedd el a lányát - ajánlja a régi népi bölcsesség a házasulandó ifjaknak. Eszerint a tapasztalatok mutatnak összefüggést a szülők és a gyermekek testalkata, szokásai, életrendje között. A tudományos vizsgálatok is hasonló eredményre jutottak: az iskolás gyermekek jelentős részének táplálkozásában már felismerhetők a felnőtt lakosságra jellemző kockázati tényezők.
A modern társadalmakban egyre jellemzőbb mozgáshiány károsan hat az energia-háztartásra: az egyre növekvő energia-felvétel mellett csökken az átlagos energiafelhasználás. Az energiamérleg egyenlegének felborulása miatt drámai mértékben növekszik a túlsúlyban szenvedők aránya, amely számos betegség, például magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek kialakulását eredményezheti. Az elhízás járványszerűen terjed világszerte, és ma már nemcsak a felnőttek körében, hanem a gyerekek között is. Magyarországon ma már a lakosság 35 százaléka kórosan túlsúlyos, a nyolcvanas évekhez képest tíz százalékkal nőtt ez a szám. Az elhízott gyerekek aránya másfél-kétszeresére nőtt az utóbbi öt-tíz évben, a kövér gyerekek tíz-húsz százalékánál fordul elő magas vérnyomás vagy anyagcserezavar.
Mosóbenzin vagy kerozin?
Nem áltathatjuk magunkat: a gyermekkori elhízás, hasonlóképpen a felnőttkorihoz, a táplálékfelvétel és az energiafelhasználás közötti egyensúly megbomlása miatt jön létre. A túlsúlyos gyermekek mindössze öt százalékánál igazolható csak olyan megbetegedés, (genetikai ártalom, hormonális elváltozás vagy pszichés kórkép) amelynek velejárója az elhízás.
Többségüknél a gondot a nem megfelelő összetételű és mennyiségű, az életmódi sajátosságokhoz nem igazodó tápanyag okozza. Nagy tehát a felelőssége a családban és az iskolai étkeztetésben is mindazoknak, akik a gyerekek élelmezéséről gondoskodnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ugye, nem mindegy, hogy mosó- vagy 98-as oktánszámú benzinnel, netán kerozinnal járatjuk-e az autót? Mindenki számára nyilvánvaló, hogy tönkreteheti a motort, ha nem megfelelő mennyiségű és minőségű üzemanyaggal tölti fel, és az is természetes, hogy egyenes, sík terepen gurulva kevesebb üzemanyag is elég, mint hegymenetben erőltetve a motort. A táplálkozásunk legalább ilyen jelentőségű az egészségünkre nézve. Miért kapna kevesebb figyelmet egy gép kíméleténél a család legfőbb kincsének, a gyerekeknek az egészsége?
Kiskutyahájtól az úszóövig
Az esti étkezések, főleg a nassolás sokkal jobban hizlalnak, mint ha ugyanennyi kalóriát reggelire vagy ebédre fogyasztunk.
Ötletes tálalással nem nehéz vonzóvá tenni a sok színes gyümölcsöt , zöldséget, minden lelemény jól jön, de ennél még fontosabb, hogy a gyerek lássa: a többieknek is ízlik. Aligha van esély az elhízott gyerek súlyának normalizálódására, ha például neki külön készítenek salátát, miközben a család marad a jól bevált paprikás csirke-nokedlival ebédnél. Apróságnak tűnik, de a szavak is fontosak: önbeteljesítő jóslattá válhat például, ha a család a kicsit Daginak, Gombócnak, Dundinak becézi.
A számok tükrében
A kétezres évek elején egy nagyszabású szűrővizsgálatot végeztek el Magyarországon az OÉTI szakemberei. A vizsgálat eredményei szerint a testtömegindex (BMI) alapján a kamaszok 10 százaléka bizonyult soványnak, 15 százaléka pedig túlsúlyosnak, illetve elhízottnak minősült. A hasi típusú elhízás jeleit fedezték fel a lányok 20, a fiúk 24 százalékánál. A kérdőíves vizsgálat az étkezési szokásokra is fényt derített. A fiatalok körében jellemző a rendszertelenség: a serdülők közel 40 százaléka nem reggelizik, 18 százaléka nem ebédel, és 25 százaléka nem vacsorázik naponta. Rendszeres közétkeztetést a gyermekek mindössze 23 százaléka vesz igénybe, 6,5 százalékuk pedig hetente többször étkezik gyorsétteremben. A rendszeresen ebédelők többi része - mintegy 61 százalék - otthon eszik, legjobb esetben még uzsonnaidő előtt.
Különösen elgondolkodtató az az adat, hogy a helytelen táplálkozási ritmus a lányokra inkább jellemző, vagyis azok, akiken múlik majd a következő generáció szokásainak kialakítása is, nagyobb arányban követnek egészségtelen életrendet. A felmérés szerint baj van a táplálék összetételével, minőségével is. Nem megfelelő a tej-, tejtermék-fogyasztás , körülbelül egynegyedük nem eszik mindennap gyümölcsöt, a főzelékekkel, zöldségfélékkel még inkább hadilábon állnak: csak a 28 százaléka eszik naponta legalább egyszer nyers-friss zöldségfélét, zöldfőzeléket pedig egyharmaduk csak heti egyszer, maximum háromszor. Jellemző a túlsózás is: a fiatalok 80 százaléka kisebb-nagyobb mértékben utána sózza ételeit.
A megkérdezettek 90 százaléka iszik valamilyen cukros-szénsavas üdítőitalt, 36 százalékuk rendszeresen naponta többször is. Hasonlóan nagy arányban nassolnak: édességet, cukorkát, csokoládét 41 százalékuk fogyaszt naponta legalább egyszer. Ugyanakkor a diákok több mint fele (57%) csak a tornaórákon sportol. Sajnos, életmódjuk más káros szokásokban is leképezi a felnőttekét: a 15-18 éves fiúk 35 százaléka, a lányok 30 százaléka dohányzott, a fiúk 15, a lányok 6 százaléka rendszeresen fogyasztott alkoholt is. A rendszertelen étkezés, az összetételében nem megfelelő táplálkozás és az elégtelen fizikai aktivitás kétségtelenül hozzájárul az elhízás és az egyre korábban jelentkező szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához. Ezek első jelei megdöbbentően korán jelentkeznek: magas vérnyomást a tanulók mintegy 4 százalékánál mértek.
Egy kosárnyi jó tanács
Modern világunkban, melyben, sajnos, egyre kevesebb a mozgás és egyre több az ülő foglalatosság, radikális étrendi, életmódi változtatásokra van szükség. Hatékonyabb, ha nemcsak a gyerekek esetében próbálnak erre odafigyelni, hanem az egész család igyekszik egészségesebben étkezni és élni. Akár bekövetkezett már a baj, akár még megelőzhető, az alábbi alaptanácsok egyformán hasznosak lehetnek. Legyen minél változatosabb, vonzóbb az étrend!
Zsír helyett inkább margarint vagy olajat használjunk, és a gőzölés, a párolás egészségesebb a zsiradékban való sütésnél. A rántást érdemesebb felváltani a kevés liszttel, keményítővel készített habarással. Kevés sóval készítsük az ételeket, a változatos ízesítésre sokféle fűszert használhatunk. Csak étkezések befejező fogásaként, hetenként legfeljebb egyszer-kétszer együnk édességeket, süteményeket, soha ne étkezések között, főleg nem helyette.
Ez is érdekelhet
Kristályvíz, vagy természetes gyümölcs- és zöldséglevek tölthetik be az üdítők, szörpök helyét. Napi fél liter tej vagy tejtermék fogyasztása ajánlható mindenkinek. Rendszeresen, naponta többször is kerüljön az asztalra nyers gyümölcs, zöldségféle, saláta, főzelékféle. A finomított lisztből készülő fehér kenyérnél egészségesebb a teljes őrlésű barna. A napi 4-5 étkezésre lehetőleg minél nyugodtabb körülmények között kerüljön sor, a kapkodva behabzsolt étel könnyen megbetegíthet gyereket, felnőttet egyaránt.. Az étkezések sorában az egyik legfontosabb a méltatlanul hanyagolt reggeli! Nincsenek tiltott táplálékok, csak kerülendő mennyiségek! A helyes táplálkozás kedvező hatásait hatékonyan egészíti ki a dohányzás (a passzív is) teljes mellőzése, a rendszeres testmozgás.
