Az egész világon népbetegségnek számít az elhízás, túlsúly, melynek oka főleg a nem megfelelő életmód. Kiemelendő, hogy a súlyfelesleg nem csupán testi szövődményeket okozhat, hanem lelki gondokat is generálhat. Arról, hogy milyen kapcsolat van a túlsúly és a pszichés zavarok között, és hogy miben tud támogatást, esetleg megoldást nyújtani a pszichológus, Kispál Mónika, a Budai Endokrinközpont pszichológusa beszélt.
Sok elhízott személy küzd a hangulatával, az önértékelésével, az életminőségével és a testképével kapcsolatos problémákkal. Ez az érzelmi stressz nagy szerepet játszik az elhízás kezelésben – a túlsúly terápiájában tehát nagy szerepe lehet a pszichológus munkájának.
Sajnos néhány fogyókúrázó egy idő után visszatér a már meglévő pszichopatológiához, vagy új pszichológiai problémák alakulnak ki nála. A súlygyarapodást tapasztalóknál fennáll a nem kívánt pszichés tünetek visszatérésének veszélye, csakúgy, mint azoknál, akiknek a túlsúlya már meglévő lelki gondok következményeként alakult ki. Éppen ezért a kezelés megkezdésekor fel kell mérni a pszichológiai működést, követni kell a fogyás során bekövetkező változásokat, és figyelni kell a súlygyarapodással járó tünetek súlyosbodására.
Számos átfogó áttekintés azt sugallta, hogy az elhízott, és különösen az extrém elhízottságú személyek 20-60 százaléka szenved valamilyen pszichiátriai/pszichológiai betegségben. Ezek az arányok jellemzően magasabbak, mint az általános populációban. (Ráadásul több antidepresszáns mellékhatása a súlygyarapodás). Tehát elmondható, hogy a túlsúly oka és következménye is lehet különböző pszichés problémáknak, és sokszor egy ördögi körbe taszítja az érintetteket.
Hogyan segít a pszichológus?
A pszichológusok szerves szerepet játszanak az elhízás kezelésében azáltal, hogy hatékony pszichés terápiát biztosítanak. Ez magában foglalja az étkezési szokások felmérését, a motiváció kijelölését, a megfelelő stresszkezelési ingerkontroll elsajátítását, valamint annak feltárását, hogy húzódik-e valamilyen trauma, pszichés zavar az elhízás mögött (leggyakrabban depresszió, szorongás, valamilyen abúzus áll mögötte)
„A pszichológus elsősorban azzal segít, hogy teret ad a kliensnek, és empatikusan, feltétel nélkül elfogadja őt. Az elhízásnak sokféle oka lehet: lehet szervi, de lelki oka is. A pszichológus dolga a lelki okát feltárni, és abban támogatni a klienst, hogy megértse, elfogadja azt, és azután változtatni tudjon saját testi és mentális egészsége érdekében” – mondja Kispál Mónika.
Az evés már csecsemőkorban kezdődik. Ha például a csecsemő éhsége nem kerül kielégítésre megfelelő mennyiségben és a számára megfelelő időközönként, később, gyerekkorban, vagy akár felnőttként, folyamatosan sokat fog enni, vagy pedig az elé került ételt mohón felfalja, mintha attól félne, hogy valaki elveszi előle. Ha az evéshez való viszonyunkat hibásan sajátítjuk el csecsemőkorban, később nagyon nehéz lesz ezen változtatni. Vagy, ha a csecsemő jelzéseit az anya nem megfelelően felismerve reagál, és minden ilyen jelzésre azzal válaszol, hogy megeteti őt, akkor a csecsemő azt tanulja meg, hogy nincs különbség a testi éhség és az érzelmi éhség között. Enni „kell”, attól mindig jobban érzi majd magát.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Létezik például az érzelmi evés . Ezzel valamilyen érzelmi feszültséget próbálunk csillapítani. Vagyis, nem azért eszünk, mert éhesek vagyunk, hanem azért, mert valamilyen erős, ránk ható érzelmet nem tudunk kezelni. Nem a testi szükségleteinket elégítjük ki vele, hanem az érzelmi igényeinket pótolja. A pszichológus segíthet ennek a felismerésében.
Van, aki önmagát védi azzal, hogy sokat eszik. Ezáltal az énképét és saját magát óvja a külvilággal szemben. Az üzenet: nagy vagyok, és erős, engem nem lehet bántani. Ennek a gyökere is visszavezethető a gyerekkorba, amikor az illető még kicsi volt, és tehetetlen a nagyobbakkal szemben, akik esetleg bántották, vagy bántani akarták.
„Az elhízás kifejezhet bizalmatlanságot is önmagunkkal szemben, és bizonytalanságot, félelmet a külvilág felé. Nem vagyok biztos benne, hogy képes vagyok rá, nem hiszem el, hogy meg tudom csinálni, ezért inkább eszem, az megnyugtat. Nem bízom a külvilágban, nem kapok elég szeretet, törődést, odafigyelést, nem érzem, hogy fontos vagyok, ezért inkább eszem. Az pótolja a hiányzó érzelmeket, megnyugvást és biztonságérzetet ad” – mutat rá a pszichológus.
Mindez csak néhány példa arra, hogy milyen sokféle oka van vagy lehet az elhízásnak. Mindenkinél más és más lehet az ok, és ugyanúgy más és más lehet a megoldás. Egyik sem könnyű folyamat. A pszichológus segít és elkísér ezen az úton, mint egy mankó, a kliens mellett áll és támogatja őt, együtt megpróbálják megtalálni a megfelelő megoldást, de sosem cselekszik a kliens helyett. Olyan mértékben támogatja őt, amennyire szüksége van rá, és olyan ütemben, amit a kliens elbír. Mindenkinek saját magának szükséges végigmennie az úton, a szakember segítségével felfedezve és leküzdve az akadályokat egy teljesebb, és testileg, lelkileg egészségesebb élet reményében.
