Édesség - nem tilos
Az egészségünk megőrzésének egyik eszköze a szélsőségektől mentes, helyes táplálkozás, ami az egészségi állapotnak, életkornak, illetve fizikai aktivitásnak megfelelő mennyiségű energiát, makro-, illetve mikrotápanyagot biztosít a szervezetnek - foglalja össze Ágoston Helga dietetikus a Táplálkozás és Tudomány októberi hírlevelében.
Ideális esetben a mindenki által egészségesnek tartott zöldségek és gyümölcsök fogyasztása mellett étrendünk tartalmaz tejterméket, húst, halat, tojást, gabonaféléket, hüvelyeseket, olajos magvakat, főző- és kenőzsiradékot, és a vegyes táplálkozásban mindezek mellett még az édességek is helyet kaphatnak. Természetesen az egyes élelmiszerfajták fogyasztásának a gyakorisága és mennyisége más és más.
Az édességfogyasztással kapcsolatos kérdőjelek leggyakrabban a gyermekek étkezése kapcsán merülnek fel. Az édességek fogyasztása - természetesen ésszerű határokon belül - egy egészségesen, kiegyensúlyozottan táplálkozó, átlagos fizikai aktivitású (akinek tornaóra, játék, kerékpározás, edzés szerepel a napjaiban) gyerek esetében is beilleszthető az étrendbe.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A gyerekeket nem érdemes teljesen eltiltani az édességtől, ugyanis a tiltás még inkább felkelti iránta érdeklődésüket, meghozza étvágyukat (mint tudjuk, a "tiltott gyümölcs" a legédesebb).
Mértékkel, de hogyan?
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az anyatejes táplálás után rögtön édességekkel kell etetni a gyerekeket, de egy iskoláskorú gyermeket már meg lehet tanítani arra, hogy az édesség, az ünnepi finomságok nem a jutalmazás vagy ajándék tárgyai, hanem mint minden élelmiszernek, ennek is megvan a helye az egészséges táplálkozásban. Ha a gyerek a szülőktől csak erőteljes tiltást hall az édességfogyasztással kapcsolatban, akkor az oviban, iskolában, játszótéren, a társainál lévő édességet fogja megkóstolni, illetve a zsebpénzét is ezekre fogja költeni a szülők háta mögött.
Fontos, hogy az édességek ne főétkezések helyett, hanem inkább étkezések után, desszertként kerüljenek elő, és az adag ne egy egész tábla csokoládé, csomag cukorka vagy egy fél torta legyen, hanem egy kis szelet csoki, egy-két szem cukorka, egy szelet sütemény. Az édességek fogyasztása ne legyen mindennapos, hanem hetente csak egy-két alkalommal szerepeljen a gyerekek étrendjében.
A gyerekeket - természetesen az életkoruknak megfelelő szinten - beavatva az egészséges táplálkozási szokásokba megelőzhető, hogy a későbbiekben úgy tekintsenek az édességre, mint valami tiltott gyümölcsre, jutalomra vagy ajándékra. A korlátok közé szorított édességfogyasztással, a "nasi" észszerű mennyiségének meghatározásával kialakítható az egészséges étrend.
Ásványi és tápanyagforrás
Az emberek táplálkozásában az édességek fogyasztása már régóta szerepet játszik. Legfőbb édesipari termékek: a cukorfélék, kakaó és csokoládé, nugátok, grillázs, marcipán, édesipari lisztesáruk (kekszek, piskóták, sütemények), fagylaltok, jégkrémek.
A csoportosítás alapja a nyersanyag, illetve a készítési mód, technológia.
Az édesipari termékek közül az egyik legnagyobb múltra visszatekintő és legkedveltebb édesség a csokoládé. Mind az étcsokoládé, mind a tejcsokoládé lehet ízesített (pl. kávéőrleménnyel), illetve dúsított. A dúsításra általában mogyorót, mandulát, mazsolát, aszalt gyümölcsöket használnak. A töltött csokoládék tölteléke lehet fondant, nugát vagy más.
A csokoládé 100 grammja 535 kcal energiát tartalmaz, az összetevői között legnagyobb arányban a szénhidrát van jelen (62 g), emellett 30 g zsír és 6 g fehérje van benne. Az ásványi anyagok közül kalcium-, magnézium-, foszfor-, kálium-, és réztartalma számottevő.
A csokoládék dúsítására gyakran használt olajos magvakban (mandula, mogyoró) található számos ásványi anyag, vitamin, telítetlen zsírsav és rost mind fontos részei a kiegyensúlyozott táplálkozásnak. Gazdag B1-, B2-, B6- és E-vitaminban, ásványi anyagok közül pedig magnéziumot, káliumot, kalciumot és rezet tartalmaznak számottevő mennyiségben. A B-vitaminok létfontosságúak az idegrendszer működésének biztosításához. Az E-vitamin hatékony antioxidáns (szerepet játszik a szervezetben lévő szabad gyökök káros hatásai ellen való védelemben), és kedvező hatása van az immunrendszerre.
A réz mint nyomelem elengedhetetlen a vérképzéshez és a központi idegrendszer működéséhez. A mogyoró és a kakaó egyaránt jó rézforrásnak számít. Az olajos magvak ezen értékes anyagok mellett számottevő mennyiségben tartalmaznak élelmi rostot is.
Allergiások is ehetik
A széles választéknak köszönhetően ma már az édességek között olyanokat is találhatunk, amelyek egyes diétára szoruló betegségekben is fogyaszthatóak (pl. diabetikus csokoládé).
Manapság már majdnem minden élelmiszerfajta, illetve összetevő képes allergiát kiváltani arra hajlamos egyénekben. Az allergiákat okozó élelmiszerek között is vannak olyanok, amelyeket az élelmiszeripar (köztük az édesipari termékeket gyártók is) felhasználhat termékeik előállítása során. Ilyen például a szója, tejpor, liszt, földimogyoró, különféle adalékanyagok.
Az élelmiszerallergiásoknak a mindennapi táplálkozás mellett az édességek kiválasztásában is körültekintőnek kell lenniük. A csokoládék csomagolásán érdemes elolvasni, hogy milyen összetevőket tartalmaznak. Előfordul például, hogy a nem mogyorós csokiban is megtalálható nyomokban a mogyoró, de akkor ezt a csomagoláson a gyártó fel is tünteti. Nekik tehát érdemes inkább olyan csokoládét választani, ami garantáltan még nyomokban sem tartalmaz földimogyorót.
Az allergiások számára még egy hasznos tanács, hogy a Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank által évente kiadott kis füzetekből tájékozódhatnak arról, hogy melyek azok az édességek, amelyeket 100 százalékos biztonsággal fogyaszthatnak tejcukor-, tejfehérje-, glutén-, szója-, tojás-, földimogyoró-, azoszínezék-, benzoesav és származékai-, kéndioxid és származékai allergia esetén. Ezekben a füzetekben a gyártó cégek garantálják, hogy mely termékeik mentesek az adott allergéntől.
