Ahogy az ujjlenyomat is meghatározza és azonosítja az embert, a vérünk is különböző. Nem is gondolnánk, de a vércsoportokat csak 1900-ban fedezte fel Karl Landsteiner, bécsi kutató. Az ő munkája alapján különböztetjük meg azóta is a 0, A, B és AB vércsoportokat. Időközben sok altípust is felfedeztek, de máig ez az alapvető vércsoport-rendszer. Ezeken alapul Peter D'Adamo munkássága is, aki megalkotta a vércsoportokon alapuló táplálkozást. A program szerint a különböző típusokba tartozó embereknek más és más élelmiszerek hasznosak illetve károsak.
A vércsoportok kialakulása
Adamo teóriája szerint a vércsoportok az időben egymástól jól elkülöníthetően több évszázados szünetekkel jelentek meg. Az első emberek a nullás típusba tartoztak, ők gyűjtögető, később vadászó-halászó életmódot éltek. 15-25 ezer évvel ezelőtt a növénytermesztés megjelenésével a vegetáriánus életforma mellett alakult ki az "A" vércsoport, majd jó tízezer évvel később, mintegy 10-15 ezer éve a "B". Az "AB" vércsoport Adamo szerint csupán alig ezer éve alakult ki. Az emberek életmódja viszont a táplálkozásukra is hatással volt, és elvileg máig követnünk kellene az ősi szokásokat, hogy egészségesen élhessünk.
Lektinek, az élet megrontói
A vércsoportokat tuljadonképpen a vörösvértestek felületén elhelyezkedő fehérjeláncok határozzák meg. Ezért ésszerűnek tűnik a feltételezés, hogy a táplálékainkban lévő fehérjék - mivel ezek is a véráramba kerülnek, igaz lebontva - esetleg reagálhatnak ezzel. A tudomány ismer is ilyen apró fehérjeláncokat, melyeket lektinnek nevezünk, és szinte minden élelmiszerben megtalálhatók. Adamo szerint ezek bizonyosan kölcsönhatásba lépnek a vércsoportokat meghatározó fehérjeláncokkal, és a nem vércsoportunknak megfelelő élelmiszerek fogyasztása esetén betegségeket okoznak. A 0-vércsoportúaknak sok húst, ugyanakkor kevés tejet és tejterméket, valamint gabonafélét fogyaszthatnak. Az A-vércsoportúak étrendi javaslata vegetáriánus jellegű, kevés tej és tejtermék fogyasztása engedélyezett. A B-vércsoportúaknak vegyes étrendet, az AB-vércsoportúaknak pedig mérsékelt hús- és gabonatartalmú étrendet tart megfelelőnek.
A fogyókúra-program részeként olvasható.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mellette
A vércsoportok szerinti étkezés nem igazán diéta, még annyira sem fogyókúra. Sokkal inkább életmódprogram, amely segít megtalálni a személyre szabott élelmiszereket, ételeket. Ez a testhezállóság kevés diéta sajátossága. Nagy előnye még, hogy sok más divatos étrenddel ellentétben nem tiltja meg a húsfélék fogyasztását sem.
Ellene
Szakmai szemmel igazából nehéz komolyan venni ezt a programot. A való élethez semmi köze, csak - azóta sokak által cáfolt - feltevéseken alapul. A vércsoportok nem egymás után alakultak ki, hanem még az emberi törzsfejlődés hajnalán, és vajmi kevés közük van a táplálkozásunkhoz. Nem befolyásolják azok sem a testsúly, sem a fogyást, így a vércsoportdiéta elvesztette alapvető tézisét.
Akik kipróbálhatják...
Ha szereti a történelmi korok misztikumát, imádja a természethez közelállónak érezni magát, és nem riad vissza a vércsoportok szerinti élelmiszer-listák böngészésétől, ez lehet az Ön étrendje.
Legjobban: