Azok, akik az úgynevezett "FTO" gén variánsának két másolatát hordozzák, nagyobb valószínűséggel éheznek meg egy teljes menü elfogyasztása után, mert magasabb a ghrelin nevű hormon szintje a véráramukban. Sőt, a nemzetközi kutatócsoport azt is kiderítette, hogy ez a kettős FTO-variáns megváltoztatja az agy reakcióját az ételre és a gherlinre. Az azt hordozók éhség és élvezet-jutalom központja ugyanis úgy reagált az étkezésre, mint ahogy normális esetben az alkoholra vagy a kábítószer-fogyasztásra kellene.
A lakosság körülbelül hatoda hordozza ezt a génvariánst. Ők 70 százalékkal nagyobb eséllyel híznak el, mint a többiek - olvasható a című szakfolyóirat legfrissebb számában közzétett tanulmányban. "Egy ideje tudtuk, hogy ez a kettős FTO-variáns összefüggésben áll az elhízással, de azt nem, hogy hogyan. Már tisztában vagyunk vele: hordozói biológiailag több evésre vannak programozva" - fogalmazott a kutatást vezető Dr. Rachel Batterham.
Az evolúció adhat magyarázatot arra, hogy a jelenség miért ilyen gyakori. "A történelem túlnyomó részét élelemhiány jellemezte. Ezekben az időkben az említett génváltozat akadályozta volna a túlélést" - állapította meg Dr. Batterham, a University College London elhízásközpontjának vezetője.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatók először 20 férfit kérdeztek meg - köztük 10 olyat, aki e génvariánst hordozza, és 10-et, akinek FTO-génkifejeződése alacsonyabb elhízás-kockázathoz köthető -, hogy osztályozzák éhségérzetüket étkezés előtt és után. A ghrelin szintjének méréséhez vért vettek tőlük. E gyomor termelte hormon jelenléte normális esetben étkezés előtt növekszik, utána pedig csökken. Most azonban kiderült, hogy a kettős FTO-variáns hordozóinál evés után is magas marad, így ők éhesebbek a többieknél. A következő lépésben a tudósok fMRI vizsgálattal állapították meg, hogy 24 másik férfinál az agy és a ghrelin-szint miként válaszol az ételek képének látványára táplálkozás előtt és után.
Itt nyilvánvalóvá vált, hogy a kettős FTO-génkifejeződés megváltoztatta az éhségérzetért felelős hipotalamusz működését, valamint a "jutalom" régiókét is. Ez az ételek képeire adott élénkebb válaszban és fokozott ghrelin-termelésben nyilvánult meg. Sőt, az érintettek a magas kalóriatartalmú fogásokat vonzóbbnak találták az egészségesebbeknél. Az emberi sejtek elemzésekor pedig kiderült, hogy az FTO-gén egyenesen "kikódolja" a ghrelin-termelés genetikai mintázatát, nagyobb mennyiség termelésére ösztönözve a testet.
