A pár napos - egyhetes rohamfogyókúrák legnagyobb hátránya, hogy olyasmit kényszerítenek a szervezetre, amire az nem feltétlenül van felkészülve: a nagyon alacsony kalóriatartalmú, szigorú diétától persze kezdetben valóban könnyen olvadnak le a kilók, ám az ilyesfajta megszorítások nem tarthatóak sokáig, és amikor abbahagyjuk, a felesleg ugyanolyan sebességgel tér vissza, mint ahogyan leadtuk. Mi hát a megoldás?
Hosszú távon is egészséges
Erre az egyébként széles körben is egészségesnek ismert étrendre épül az amerikai orvos, Paul Rivas által kidolgozott diéta, amelyet „a csalók diétájának” neveznek. A nem túl kedves megfogalmazás arra utal, hogy ebben a diétában megengedett, sőt előírt a „csalás”: hétvégén, ha korlátozott mértékben is, de visszatérhetünk azokhoz a kedvenceinkhez, amelyekről a hét többi napján a fogyás érdekében lemondtunk: ehetünk pizzát, egy kevés csokoládét, fagylaltot, sőt, egy pohár vörösbort is megengedhetünk magunknak.
Mi van a mediterrán tányérokon?
De vajon mire is épül ez a bizonyos mediterrán diéta? Dél-Európában jóval elterjedtebb az itthoninál a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása: a főétkezések gyümölccsel, salátával vagy valamilyen zöldséges fogással kezdődnek, és a tízórai, illetve az uzsonna is gyakran áll valamilyen gyümölcsből, vagy olajos magból. Az egészséges zsírsavakról is ezek az olajos magvak, illetve a saláták elkészítésétől a főzésig szinte minden konyhai művelethez felhasznált olívaolaj gondoskodik.
Fontos részei az étrendnek a halak és a tenger gyümölcsei is, hetente többször fogyasztanak valamilyen halfélét, amely az értékes fehérjék mellett szintén egészséges omega-3 zsírsavakkal látja el a szervezetet. Az általában zsírszegény húsokat a leggyakrabban roston sütik, és a túlzott sózás helyett inkább friss vagy szárított zöldfűszerekkel ízesítik.
A tésztafélék legtöbbször durumbúzalisztből készülnek, amelynek a rosttartalma sokkal magasabb, mint a fehér liszté. A durumtésztába tojást sem kell tenni, így koleszterintartalma sincsen, ráadásul a vércukorszintet is lassabban emeli, mint a fehér tészták.
A mediterrán diéta része a megfelelő folyadékfogyasztás is: napi 2–2,5 liter ásványvizet, citrommal ízesített vizet, esetleg cukormentes gyümölcsteát mindenképpen érdemes magunkhoz vennünk, hogy a vesénk elláthassa a szervezetben a méregtelenítő feladatait.
A viszonylagos rendszerességgel, ám mindenképp mértékkel fogyasztott vörösbor értékes antioxidánsokkal látja el a szervezetet, és gondoskodik az élvezeti faktor növeléséről is. Ez utóbbi pedig igen lényeges a mediterrán népek számára. Az étkezés ezekben az országokban nem pusztán táplálkozás, hanem élvezet, és a társasági élet egyik formája is, és semmiképpen nem az aszkétikus megszorítások érzése kapcsolódik hozzá.
A lazítás szabályai
De vajon miért jó az, ha hét közben odafigyelünk az egészséges táplálkozásra, a hétvégén pedig kicsit lazábbra engedjük a gyeplőt, és olyan ételeket is megengedünk magunknak, amelyeket más napokon inkább elkerülünk? Egyrészt épp az előbb emlegetett élvezeti érték miatt: ha vannak olyan napok, amikor a kedvenceinket nem kell megvonni magunktól, a szigorúbb hétköznapokon is kevésbé érezzük magunkat megszorítva. Ráadásul mind hét közben, mind pedig a hétvégén naponta ötször eszünk, így a vércukorszintünk nagyjából állandó, nem éhezünk, és a kontrollálhatatlan falásrohamoktól sem kell tartanunk.
Paul Rivas szerint a folyamatos diétázás egyik mellékhatása, hogy az anyagcsere lelassul, így egyre lassabban adjuk le a kilókat. Ha viszont a hét végén valamivel többet eszünk, az anyagcserénk is magasabb sebességfokozatba kapcsol, és a szervezetünk még a következő héten is hatékonyabban égeti a kalóriákat. Az ilyen kontrollált kilengések ráadásul a diétázó motivációját is javítják, hiszen ha a hét végén lelkiismeret-furdalás nélkül élvezhetjük a kedvenceinket, van miért kitartani a hét folyamán is. Persze, mint mindennek, a diéta megszakításának is vannak szabályai. Először is, az ilyen napok nem jelentenek felhatalmazást arra, hogy kontroll nélkül mindent magunkba tömjünk, amit máskor nem szabad. Érdemes a napi kalóriafogyasztásunkat továbbra is ellenőrzés alatt tartani, és nem fogyasztani többet 1600-1800 kcal-nál.
A máskor „tiltott gyümölcsnek” számító ételekből egyszerre csak egy kis adagot fogyasszunk, és apró falatonként, lassan élvezzük ki az ízeket. Figyeljünk oda az ételre, ne rohamtempóban, a tévé vagy a számítógép előtt tömjük magunkba a pizzát vagy a csokoládét. Válasszuk a minőségi alapanyagokat, a kézműves étcsokoládét, a főzött fagylaltot, a kövön sütött, vékony tésztájú pizzát. Kerüljük viszont az olyan ételeket, amelyekből régebben hajlamosak voltunk degeszre enni magunkat: ha a chipsből még sosem álltunk meg egy zacskó alatt, keressünk helyette valamilyen más, kevésbé addiktív ropogtatnivalót .
Mozgás nélkül nem megy!
És még valami: mozgás nélkül a legjobb étrend sem fog eredményt hozni. Legalább 30 percnyi sétát írjunk elő magunknak minden napra, majd ahogy fogynak a kilók, és ahogy nő az erőnlétünk, úgy növeljük a mozgás időtartamát és tempóját. Próbáljunk ki több sportágat is, hogy rájöjjünk, melyik az, amelyik a leginkább kedvünk szerint való. Ahogy jönnek a meleg napok, elérkezik az úszás szezonja is: a vízben végzett mozgás egyrészt kevésbé terheli az ízületeket, másrészt pedig felfrissít.
A legjobb, ha munka előtt időt tudunk szakítani egy frissítő úszásra , így akármennyi feladat zúdul a nyakunkba a nap folyamán, az edzést már nem tudjuk elhalasztani. De ugyanilyen kiváló mozgás lehet a kirándulás, a kerékpározás, vagy a tollaslabda is, csak a fantáziánk és az ízlésünk szabhat határt a választéknak. A lényeg, hogy mozogjunk – ha a hét végi „dőzsölős” napokon egy kicsit többet sportolunk, még a lelkiismeretünket is helyre tehetjük.
Kattintson a kényelmes karcsúsító étrendért, amely 4 hétre szól.
A cikk a Nők Lapja Egészség májusi számában jelent meg. Ha további hasonló érdekes cikkeket szeretne olvasni, keresse a lapot az újságárusoknál.