A magyar iskolások ötöde túlsúlyos
Magyarországon 2010 óta ugyan nem nőtt az arányuk, de minden ötödik magyar kisiskolás még mindig túlsúlyos vagy elhízott - áll az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) közleményében. Magyarországon a 6-8 éves gyerekek több mint 20 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, ezen belül a fiúknál 20,5, a lányoknál 21,9 százalék ez az arány. Ezzel hazánk az erről szóló 200-as világlistán - amelynek elején a legrosszabb eredményű országok állnak - a túlsúlyos lányok tekintetében a 99., az elhízott lányok arányát illetően a 85. helyen áll, míg fiúknál az 50. és az 54. helyet értük el.
Ki számít túlsúlyos gyereknek?
Már gyermekkorban alkalmazható a testtömeg-index (BMI) mint mérőszám, a szakemberek azonban gyakran inkább a testzsír meghatározására törekszenek, gyermekkorban pedig elsősorban úgynevezett percentilis táblázatot használnak a tápláltsági állapot meghatározásához. Ezeket a táblázatokat és görbéket sok ezer gyermek adatainak megfigyelésével összesítette a Központi Statisztikai Hivatal, és arra adhatnak választ, hogy a magyar baba magasságának és súlyának fejlődése miként oszlik meg. Esetenként a bőrredő-mérés is alkalmazható, amikor rendszerint öt ponton megmérik a bőrredő vastagságát, és megfelelő képlettel kiszámítják a testzsír mennyiségét. Gyermekkorban fiúk esetében akkor beszélünk túlsúlyról, ha 25 százalék fölötti a testzsír aránya, lányoknál pedig akkor, ha meghaladja a 30 százalékot.
Korai rizikós életszakaszok
A szakértők szerint vannak bizonyos, az elhízás szempontjából veszélyes életszakaszok, amikor érdemes még inkább odafigyelni a kockázati tényezőkre. Az egyik ilyen az intrauterin, azaz méhen belüli életszakasz - elég csak arra gondolni, hogy a cukorbeteg anyák magzata nagyobb súlyú, hiszen az inzulinnak jelentős hatása van a méhen belüli életben kialakuló zsírsejtszámra és a növekedésre. Így egyáltalán nem mindegy, hogy a kismama hogyan táplálkozik: egy túlsúlyos vagy elhízott anyának nagy valószínűséggel nagyobb súllyal fog megszületni a gyermeke - és ez már intő jel.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A csecsemőkor is veszélyes életszakasz lehet, hiszen egyre nagyobb a hathónaposnál fiatalabb, tápszerrel táplált csecsemők aránya a szoptatottakhoz képest, ezáltal sokaknál nem érvényesül az anyatej elhízást csökkentő hatása. Tévedés azonban úgy gondolni, hogy a modern tápszerek mindenképpen elhízást okoznak: inkább a túletetés jelentheti a problémát, ami anyatejjel és tápszerrel is megtörténhet. Sok szülő hajlamos úgy gondolni, hogy ha sír, akkor bizonyára éhes a baba, ezért aztán minden alkalommal megetetik gyermeküket, függetlenül valódi problémájától. Mindez nagyon kockázatos lehet, hiszen könnyen rögzülhet a babánál, hogy a gondokra az étel jelenti a megoldást.
A kamaszoknál is vigyázni kell
Egyes tanulmányok szerint kora gyermekkorban és kamaszkorban különösen nagy rizikónak vannak kitéve a gyerekek az elhízás szempontjából, mert ebben a két növekedési szakaszban kalóriában gazdag, túl bőséges étkezéssel - és a kamaszok közt divatos junk fooddal - megsokszorozható a zsírsejtek száma. Ez a teória azonban a mai napig vitatott, hiszen - bár tény, hogy a súlytöbblet kialakulásánál megnő a zsírsejtek tömege - az eddigi kísérletek inkább azt igazolják, hogy elsősorban az intrauterin életben, illetve valamivel a születés utáni időszakban növekszik a zsírsejtszám. Ezen elmélet hívei úgy vélik, hogy "csak" a zsírsejtek térfogata, a zsírsejtben elraktározott triglicerid , amely súlygyarapodás esetén növekszik.
Elhízott gyerek - kövér felnőtt?
A gyermekkori elhízás és a felnőttkori túlsúly között egyértelmű az összefüggés. Egyes kutatások szerint már kétéves kor előtt kiderül, hogy valakiből túlsúlyos felnőtt lesz-e. Ezernél is több túlsúlyos gyermeket és kamaszt vizsgáltak meg, és az derült ki, hogy a túlsúlyos kamaszok fele már kétéves kora előtt is túlsúlyos volt, ötéves korára a vizsgáltak 90 százaléka, tízévesen pedig már mindegyikük.
A gyermekkori rizikófaktorok - bár valójában nem okoznak tünetet - bizonyítottan jelentkeznek. Az elhízott gyerekeknél, akiknek nincs endokrin betegségük, hanem egyszerűen az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód miatt híztak el, már találkozhatunk másodlagos zsíranyagcsere-zavarokkal . Ezen kívül nagy arányban alakul ki náluk a megzavart cukoranyagcsere, amely tünetmentes ugyan, de a 2. típusú cukorbetegség előszobáját jelenti - mondja Sasvári-Szekeres Anita, az Életmód Orvosi Központ dietetikusa, a gyermekdietetika specialistája. A szakértő szerint a szülőknek ilyenkor nem szabad homokba dugniuk a fejüket, hiszen azzal segítenek a legtöbbet gyermeküknek, ha szakértő irányítással, személyre szabott étrenddel és mozgásprogrammal megpróbálják normalizálni a testsúlyt.
Ez is érdekelhet
Forrás: Életmód Orvosi Központ
