A zóna atyja, Barry Sears amerikai orvos, aki állításai szerint két évtized alatt dolgozta ki a könyv formában 1995-ben megjelentetett diéta alapelveit. Véleménye szerint szervezetünk működését a hormonok irányítják (amely gondolat többé-kevésbé igaz is), és ezek megfelelő szintje szükséges az egészséges élethez. Minden hormon közül a legfontosabbnak a szénhidrát-anyagcsere szabályozóját, az inzulint gondolta, annyira, hogy szerinte a vérzsírok, köztük a koleszterin magas szintje és a szívinfarktus kockázata nem is annyira a zsíroktól, mint az inzulintól függ. Erre a következtetésre családja vizsgálata során jutott, melynek férfitagjai közül kirívóan sokan betegedtek meg keringési problémákban, és haltak meg szívinfarktusban.
Sears sokat foglalkozott olyan cukorbetegekkel, akik valamilyen keringési betegségben is szenvedtek, és az ő vizsgálataik alapján jelentette ki, hogy ezek a problémák az inzulinszint kordában tartásával - a Zónán belül - eredményesen kezelhetők. Ennek módszere pedig a kiegyensúlyozott, inzulinszintet figyelembe vevő táplálkozás.
Szénhidrátszegény zóna
A doktor szerint táplálkozásunk akkor tudja a hormonok, kifejezetten az inzulin szintjét a zónán belül tartani, ha abban mindig egyforma az egyes tápanyagok aránya, ettől egyetlen étkezésnél sem szabad eltérni. Az arányt 40% szénhidrát, 30% fehérje és szintén 30% zsír jelenti, ami a táplálkozástudomány által jelenleg ajánlottól jelentősen eltér. Utóbbi ugyanis 55-60% szénhidrátot, 10-15% fehérjét és maximum 30% zsírt ír elő, de nem foglalkozik az egyes étkezéseken belüli arányokkal. Tehát a Zóna-diéta is szénhidrátszegénynek mondható, amelyhez Sears még egy hasonló piramist (Zóna-piramis) is összeállított, mint azt a hagyományos táplálkozás kutatói tették. Mindezek miatt talán a Zóna-diéta áll legközelebb azokhoz a fogyókúrákhoz, amelyeket könnyű betartani, és mindenféle élelmiszertípust megtalálhatunk benne. Kifejezett tiltás csak a magas szénhidráttartalmú gyümölcsökre és zöldségekre, például a banánra, kukoricára vagy sárgarépára van.
A pontos tápanyagarányoknak köszönhetően a szervezet rövid időn belül beáll arra a "teljesítményzónára", ahol optimálisan hasznosítja az táplálékban lévő energiákat, és ez a folyamat súlycsökkenést eredményez. A Zóna-diétával hamar látványos eredmények érhetők el, és aránylag élvezhető is, mert fehérjéből viszonylag sokat enged, lehet például sült húst enni.
A fogyókúra-program részeként olvasható.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mellette
A Zóna-diéta nem túl megerőltető étrend, hiszen minden élelmiszercsoport fogyasztható, kevés benne a tiltás. Emiatt könnyen és hosszabb távon is betartható, sőt a súlyvesztés is szinte biztos segítségével. Nem vitaminhiányos, mint más étrendek, de nincs is benne túl kevés rost sem.
Ellene
Kevés szénhidrátot enged, ezért hamar kimerülnek szervezetünk szénhidrát-raktárai, és nem túl könnyű állandóan számolgatni a megfelelő tápanyagarányokat sem. Az inzulinszint és a koleszterin összefüggése sem támasztható alá tudományosan, ellenben a magas vérzsír-szint biztosan növeli a szív- és keringési betegségek esélyét. A Zóna-diéta pedig nem mondható zsírszegénynek.
Akik kipróbálhatják...
A Zónába tulajdonképpen szinte mindenki beléphet, aki kedvet érez egy új étrend kipróbálására, és nem rettenti el a tápanyagok folyamatos számolgatása sem. A hagyományos, zsíros magyar konyhához szokott gyomornak végképp nem lesz idegen ez az étrend, és a cukorproblémákkal küzdők (akik még nem cukorbetegek) is belevághatnak, hiszen az ő étrendjükben is vigyázni kell a szénhidrátokkal.
