Tévhit: egy kalória az egy kalória
Sokan állítják azt, hogy minden kalória egyenlő, tehát amikor fogynunk kell, mindegy, hogy fehérjéből, zsírból, szénhidrátból vagy rostból származó kalóriát teszünk félre. Ez a gondolkodás igencsak téves: vannak ugyanis olyan kalóriák, amelyek sokkal jobbat tesznek testünknek. (Az elmúlt években olyan kutatások is napvilágot láttak, hogy a britek napi 600 kalóriával kevesebbet esznek, mint 30 évvel ezelőtt, mégis sokkal elhízottabbak - ez csak aláhúzza az előbbi állításunkat.) Gondoljunk csak bele: 300 kalóriányi steaknek ugyanolyan hatása lenne testünkre, mint 300 kalóriányi müzlinek?
Minden étel és tápanyag másként hat testünkre és más anyagcsere-folyamatot indít be - és itt még nem is kezdtünk el beszélni a különböző ételek hormonális hatásairól sem. Ha például cukorban gazdag étrendet fogyasztunk, több inzulin termelődik bennünk, emiatt vércukorszintünk ingadozni kezd, mi éhesebbek leszünk - és ezekkel be is van biztosítva az elhízás.
Tévhit: a kalória nem számít
Sokan a fenti tévhitet viszik tovább és azt állítják, hogy amíg "tiszta ételeket" fogyasztunk, addig nem számít, hogy ez mennyi kalóriával jár. Ez sem igaz. Gondoljunk csak bele: hiába tápanyagdús étel a kesudió - ha megeszünk belőle naponta egy csomaggal, olyan kalóriatöbbletet halmozunk fel, amelynek birtokában nehéz lesz nem elhízni. Ha ideális mértékben akarunk fogyni, energiahiányt kell magunkban fenntartani, ugyanakkor figyelnünk kell arra, hogy az egyes makrotápanyagokból mennyit fogyasztunk, milyen arányban és ezeknek milyen hormonális és anyagcserehatása van testünkre.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Igaz-e, hogy este 6 után már nem ajánlatos enni?
Tévhit: a zsírtól elhízunk
Ez a tévhit abból a tényből ered, hogy a zsírban grammonként 9 kalória található, míg a fehérjében és a szénhidrátban csak grammonként 4. A sok semmiből sem jó és ez a zsírra is ugyanannyira igaz: ugyanakkor az teljességgel téves, hogy a zsírevés hatására elhízunk.
A zsír ugyanis fontos makrotápanyag, olyannyira, hogy napi kalóriabevitelünk minimum 20 százalékának kellene zsírból érkeznie. Az alacsony zsírtartalmú étrendek a kutatások szerint alacsony tesztoszteronszinthez is vezetnek, aminek számos negatív hatása van mind a férfi, mind pedig a női szervezetre. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a zsír a diétázás során segít csökkenteni az étvágyat is.
Tévhit: a szénhidrát maga az ördög
Testünk szénhidráttoleranciája számos tényezőtől függ: inzulinérzékenységünktől , napi mozgásunktól, izomtömegünktől, testzsírunk mennyiségétől és még sok minden mástól. Mégis, mostanság a szénhidrátot kiáltották ki a fő bűnösnek, elméletileg a szénhidrát miatt nem tudnak sokan lefogyni. Természetesen ez is téves elképzelés. Az igazi ok inkább abban rejlik, hogy a szénhidrátokkal - és főként a feldolgozott szénhidrátokkal - igen könnyű "megszaladni", a kelleténél többet enni, ez pedig nyilván problémákat okoz.
Szénhidrátokat azonban akkor is fogyaszthatunk, ha fogyni akarunk, csak gondolkodnunk is kell evés előtt. Előnyük, hogy ezek jó tápanyagot adnak a súlyemelő vagy más, hasonlóan intenzív anaerob edzésekhez , egyúttal pedig glikogénraktárunkat is feltöltik. Emellett testünk anabolikus üzemmódra vált: több szövet épül, mint amennyi lebomlik - ennek révén pedig fogyás közben is meg tudjuk tartani izomtömegünket.
Tévhit: este hat után csak semmi szénhidrátot!
Sok helyre begyűrűzött az az elképzelés is, ami szerint az este hat után fogyasztott szénhidrát zsírrá alakul át. Érdekes módon egy nemrégi kutatás pont azt mutatja, hogy erősebb zsírégést tapasztalni azok szervezetében, akik a nap vége felé esznek szénhidrátot (összehasonlítva mindazokkal, akik inkább reggel fogyasztják). Ezt összehangolhatjuk még azzal is, hogy ha a szénhidrátokat inkább este fogyasztjuk, akkor az fokozza a szerotonintermelést is, emiatt pedig könnyebben is tudunk elaludni. Az alacsony szénhidráttartalmú diétát pedig csak javítja a fokozott szerotonintermelés, hiszen jobb hangulatot és egyúttal kisebb stressz-szintet is eredményez.
Tévhit: nem számít, hogy mikor eszünk
Egy viszonylag újabb keletű táplálkozási tévhit az, hogy mindegy, hogy mikor eszünk, egészen addig, amíg megesszük a megfelelő mennyiségű fehérjét, zsírt, szénhidrátot, rostot, vitamint és tápanyagokat. A tudomány ennek ellentmond egy ún. tápanyagprogramozás (más nevén anyagcsere-flexibilitás) nevű jelenséggel. Hogy egy példát hozzunk erre: az, hogy mit eszünk reggelire, egész anyagcserénket "előre programozza" az adott napra és ettől függően állítja be a preferált ételt is, tehát ha müzlit eszünk reggelire, az a lehető legrosszabb - már ha fogyni akarunk.
Igazából az a legszerencsésebb, ha kevés szénhidrátot fogyasztunk ébrenlétünk első pár órájában, ezáltal ugyanis arra programozzuk anyagcserénket, hogy a napot a zsír hatékonyabb hasznosításával tudjuk végigvinni. Ezzel összhangban szénhidrátfogyasztásunkat érdemes az edzések környékére időzíteni. Az edzés hatására egyébként is növekszik testünkben a GLUT-4 fehérje hatékonysága: ennek révén az izmok könnyebben veszik fel a szénhidrátot, így izomtömegünk is jobban fejlődik.
Tévhit: felgyorsul az anyagcserénk, ha 2-3 óránként eszünk
Korántsem gyorsul fel az anyagcserénk attól, ha 2-3 óránként eszünk és fogyni sem fogunk ennek révén. Előnye természetesen van annak, ha gyakran eszünk és keveset: javul a szervezet fehérjeszintézise, jobban emésztünk, kezelhetőbbé válik inzulin- és vércukorháztartásunk is, ezek révén pedig diétázni is könnyebb.
Tévhit: folyékony diéta
Ugyan jelentősen sokat fogyhatunk folyékony diéták segítségével, érdemes két dolgot megjegyezni: az egyik az, hogy nemcsak zsírt, hanem izomtömeget is fogunk veszíteni, másfelől pedig valószínűleg vissza fogjuk hízni az elveszített súlyt. Az izomtömeg elvesztésével az is gond, hogy lassabb anyagcseréhez vezet, aminek révén még nehezebben lehet lefogyni. Arról pedig szintén nem szabad elfeledkeznünk, hogy testünknek szüksége van adott mennyiségű kalóriára és tápanyagra, hogy megfelelően működjön, a folyékony diétákban pedig ezek nem vagy nem megfelelő arányban találhatóak meg: emiatt könnyen tapasztalhatunk fáradtságot, szédülést, hajhullást és szellemi képességeink is gyengülhetnek e diéta hatására.
Tévhit: végtelen hosszan fenntartott kardió
Manapság egyre többen mondják azt, hogy kardiozással lehet csak fogyni - ennek hatására viszont sokaknak gyengül az állóképessége, mivel nemcsak az izomtömeg csökken, hanem a kardio mellé nem társul erőnléti edzés. A jó fogyás ehelyett arra fókuszál, hogy testünkben milyen arányban van a fehérje , a zsír, a szénhidrát és a rost, milyen arányban és mennyiségben fogyasztjuk ehhez a kalóriákat, illetve mindehhez komoly testsúlycsökkentő edzéseket kell beüzemelnünk, amelyhez a kardiozás (vagy esetenként a HIIT-tréning) csak extra fegyver.
Tévhit: a több ismétléstől nagyobb lesz az izomtónus
Ezt rengeteg helyen lehet női egészségmagazinokban olvasni: ezek szerint minél többször ismételjük kis súlyokkal az adott gyakorlatot, annál nagyobb "tónusa" lesz az izmainknak, ha pedig mindezt nagyobb súllyal tesszük, nagyobb izomtömegre is tehetünk szert. Sajnáljuk, ez egyáltalán nem így van.
Nem javul az izomtónus: vagy nagyobbak vagy kisebbek lesznek az izmaink. Az, hogy "formásabban" nézzünk ki, két dolgon múlik: testzsírszázalékunkon és izomfejlődésünkön. Nők ezt úgy érhetik el a legkönnyebben, ha nagyobb súlyokat emelnek relatív rövid pihenőszünetekkel, ennek révén ugyanis fejlődik az izmok ún. miogén tónusa - ennek révén az izmok pihenőállapotban is enyhén feszült állapotban vannak, ez vezet a "stabilabb, izmosabb" kinézethez.
Forrás: www.dailymail.co.uk
