Az ürömlevelű parlagfű, vagy egyszerűen parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), tévesen vadkender a fészkesek családjába, annak Helianthinae tribuszába tartozó gyomnövényfaj. Magyarország szántóföldjein és egyéb bolygatott területein évről-évre óriási számban jelenik meg. Az alábbi növényekkel téveszthető könnyen össze.
1. Fekete üröm
(Artemisia vulgaris)
A parlagfüvet a gyomnövények közül leggyakrabban a fekete ürömmel tévesztik össze, amely ugyancsak erősen allergén hatású és fészkesvirágzatú növény. Virágzásának időpontja egybeesik a parlagfű virágzásával (július közepe-október eleje), de jóval kevesebb allergiás megbetegedést okoz, mint a parlagfű. A parlagfű hivatalos elnevezése, az ürömlevelű parlagfű név is mutatja, hogy hasonlóak a levelei a fekete ürömhöz. A fekete üröm évelő életformájú gyomnövény, többfejű gyöktörzzsel rendelkezik, szemben a parlagfű egynyári életformájával és gyöktörzs nélküli gyökérrendszerével.
Szára, levélzete alapján a parlagfűtől jól megkülönböztethető. Szára vörösesbarna, hengeres, pelyhesen szőrözött, leveleinek fonáki oldala fehér molyhos, felső oldala sötétzöld, a parlagfű leveleinél sötétebb színű. A két növény elkülönítését segíti, ha megnézzük az alsó leveleket. A fekete üröm legalsó levelei csak karéjosak vagy hasogatottak, míg a parlagfű levelei szeldeltek. A felső levelek alapján már nehezebb az elkülönítés, mert azok a fekete ürömnél is többnyire szeldeltek.
A fiatal növények könnyen megkülönböztethetőek. A fekete üröm első levelei alig tagoltak, szélük fűrészfogas.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
2. Fehér üröm
(Artemisia absinthium)
A fehér üröm is a fészkesvirágzatúak családjába tartozó növény. Hazánkban útszéleken, parlagokon, száraz gyepekben gyakori növény. Szántóföldeken is előfordul, de ott nem tud megélni, nincs jelentősége.
Évelő, félcserjés, vastag, fásodó, erős gyöktörzses növény. Az egész növény fénylő selymes szőrzettől ezüstösen szürke színű. Levelei szárnyasan szeldeltek.
3. Vadkender
(Cannabis sativa ssp. spontanea)
Gyakran előfordul, hogy sokan – helytelenül- a parlagfüvet nevezik vadkendernek. A vadkender gyengén allergén gyom, de alig hasonlít a parlagfűre. A vadkender, ami a termesztett rostkender elvadult változata, a kenderfélék családjába tartozó kétlaki növény, a parlagfű pedig a fészkes virágzatúak családjába tartozik.
Levélzet: átellenes vagy szórt állású, tenyeresen osztottak vagy szeldeltek, erezetük tenyeres.
4. Bársonyka, Bársonyvirág, Büdöske
(Tagetes spp.)
Virágzás előtt könnyen összetéveszthető a kertekben, lakott terülteken fellelhető, ugyancsak fészkes virágzatú bársonykával, elterjedtebb nevén a büdöskével. A büdöske jóval alacsonyabbra növő, egyéves, erőteljes, felálló ágas, zöld szárú, kopasz, szagos dísznövény.
A hasonlóság már palánta korában észrevehető különösen a levélzeten. A levelek átellenes vagy szórt állásúak, szárnyasan szeldeltek, lándzsás fűrészes élűek.
5. Gilisztaűző varádics
(Chrysanthemum vulgare)
Hazánk egész területén megtalálható faj, amely helyenként gyomosít is. Évelő, a fészkesek családjába tartozó, rendszerint vastag, ágas, ferde gyöktörzsű növény, mereven felálló, többnyire csoportosan növő, 40-160 cm magas szárakkal. Levelei egyszerűen vagy majdnem kétszeresen szárnyasan szeldeltek, a szárnyak hosszúkásak vagy keskeny-lándzsásak, bevagdalt fűrészesek, gyengén szőrösek vagy kopaszak.
Forrás: NÉBIH
