Gyomorégésről akkor beszélhetünk, amikor a gyomorsav visszafolyik a nyelőcsőbe, és irritálja a nyelőcső, a szájüreg nyálkahártyáját. Az általunk elfogyasztott ételek és italok a nyelőcsövön keresztül jutnak a gyomorba. Normál esetben a nyelőcső és a gyomor között található alsó záróizom nyeléskor ellazul, hogy minden, amit megettünk vagy megittunk, szabadon bejuthasson a gyomorba, ezt követően pedig megfeszül, hogy megakadályozza a gyomortartalom visszaáramlását. Amennyiben a záróizom valamilyen oknál fogva nem működik megfelelően, vagy túl nagy a gyomor felől jövő nyomás, a gyomorsav visszafolyhat a nyelőcsőbe és gyomorégést okozhat. Gyomorégés esetén az érintettek mellkasában égő fájdalom jelentkezhet, amely leginkább étkezés után és éjszaka tapasztalható, és fekvéskor vagy hajláskor súlyosbodhat. Sokan számolnak be arról is, hogy keserű, savas ízt éreznek a szájukban, és nehézzé válik a nyelés.
Bár számtalan ok miatt kialakulhat gyomorégés, leggyakrabban étrendünkben, étkezési szokásainkban kell keresni a hibát. A rendszertelen étkezés és a habzsolás például jelentősen növeli a kellemetlen panasz megjelenésének kockázatát, ugyanúgy, ahogy a nehéz, zsíros, fűszeres ételek fogyasztása. Paradicsom, citrusfélék, hagyma, fokhagyma, csokoládé, menta, alkoholos, koffeintartalmú vagy szénsavas italok után szintén gyakori "vendég" a gyomorégés. Rizikófaktornak számítanak ezenkívül a következők: túlsúly, terhesség, hiszen ilyenkor fokozott nyomás terheli a gyomrot; stressz, alváshiány, mert megnövelik a gyomor által termelt sav mennyiségét; illetve a dohányzás, ami gyengítheti a nyelőcső alsó záróizmát.
Szódabikarbóna helyett
Gyomorégés esetén sokan rögtön a nátrium-hidrogén-karbonát, ismertebb nevén a szódabikarbóna után nyúlnak, amely egy enyhén lúgos, vízben jól oldódó, bikarbonátionból és nátriumionból álló só. Pedig súlyos tévhit, hogy hasznos segítség lehet! Bár a savakat semlegesíti, tehát enyhítheti a gyomorégést, a hatása pusztán átmeneti. Miközben ugyanis a szódabikarbóna reakcióba lép a gyomorsavval, szén-dioxid szabadul fel, ami fokozott gázképződést, haspuffadást és hasfeszülést idézhet elő, ez pedig megint csak gyomorégéshez vezethet.
Hosszú távú, rendszeres használata esetén ráadásul egyéb veszélyei is lehetnek: lúgos irányba tolhatja el a vér pH-ját, ami súlyosan egészségkárosító lehet, illetve, mivel a szódabikarbóna só, gyakori fogyasztása jelentősen megnövelheti a sóbevitelt, fokozva ezáltal a vesebetegségek vagy a magas vérnyomás kockázatát. Azt is fontos tudni, hogy a szódabikarbóna befolyásolhatja bizonyos gyógyszerek felszívódását, és vannak betegségek (szívbetegség, magasvérnyomás-betegség , terhességi magas vérnyomás, valamint máj- vagy vesebetegség), amelyek fennállásakor csak akkor alkalmazható, ha orvos rendeli el.
Sokkal jobb megoldás tehát, ha szódabikarbóna helyett más módszereket alkalmazunk. Amennyiben csak ritkán jelentkezik a gyomorégés, nagy eséllyel néhány életmódbeli változtatással - amelyek egyébként a megelőzésben is segítenek - úrrá lehetünk a kínzó problémán. Az első és legfontosabb, hogy igyekezzünk rendszeres időközönként, kisebb adagokat enni, így elkerülhetjük a kapkodást, habzsolást, és azt, hogy a méretes fogások megnöveljék a gyomron belüli nyomást. Tartózkodjunk a savtúltermelést elősegítő ételektől, italoktól! Közvetlenül étkezés után ne dőljünk le pihenni, és a nap utolsó étkezését is úgy irányítsuk, hogy legalább három órával előzze meg a lefekvést. Szintén hasznos óvintézkedés, ha ügyelünk a súlyunkra, nem dohányzunk, és tartózkodunk a hasra, illetve a nyelőcső alsó záróizmára fölösleges nyomást gyakorló, túl szűk ruháktól.
Előfordulhat, hogy az életmódbeli változtatások önmagukban nem elegendőek, ilyenkor kiegészítésképpen szedhetünk olyan vény nélkül kapható gyógyszereket is, amelyek kifejezetten gyomorégés esetén segíthetnek. Ide tartoznak a savlekötők vagy antacidok, ezek azáltal nyújtanak enyhülést, hogy semlegesítik a gyomorsavat. A H2-receptor blokkolók (H2RA) csökkentik a gyomorsav termelését, és bár nem hatnak olyan gyorsan, mint az antacidok, hosszabb ideig csillapítják a panaszokat, illetve megelőzésként is alkalmazhatók olyan élethelyzetekben, amikor a gyomorégés jelentkezése várható. Végül, de nem utolsósorban meg kell említeni a protonpumpa-gátlókat, amelyek ugyancsak mérséklik a gyomorsavtermelést.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A gyomorégést sajnos sokan elbagatellizálják, pedig hosszú távon akár súlyos szövődményeket is okozhat, így például gégegyulladást, nyelőcsőgyulladást vagy -fekélyt. Sőt, elképzelhető, hogy valamilyen betegség idézi elő, amit kezelni kell (pl. reflux ). Ha hetente több mint két alkalommal jelentkezik a gyomorégés; ha tüneteink nem javulnak életmódbeli változtatások beiktatása és vény nélkül kapható szerek szedése mellett sem; ha nehéz a nyelés; ha folyamatos hányingerrel küzdünk, rendszeresen hányunk; illetve ha az evési nehézségek és az étvágytalanság miatt csökken a súlyunk, minél hamarabb forduljunk gasztroenterológushoz.
