Pillantás a testbe - de hogyan?
Előfordul, hogy a tünetek annyira jellemzőek (és gyakoriak), hogy az orvos különösebb vizsgálat nélkül is felállítja a diagnózist és gyógyszert ír fel a reflux ellen . Ebben az esetben az a legfontosabb visszajelzés, hogy a gyógyszer szedése után enyhülnek, elmúlnak-e a tünetek. Ilyen esetben ugyanis a terápia hatékonysága igazolhatja a diagnózist - ilyet nemegyszer láttunk már a Doktor House című sorozatban is.
Ám az orvosnak gyakran más vizsgálatok elvégzésére is szüksége van, két okból. Egyrészt a betegség súlyosságának kiderítése miatt, másrészt azért, hogy kizárjon más betegségeket, amelyek nagyon hasonló tünetekkel jelentkezhetnek. A vizsgálatok között van olyan, amelyik úgynevezett noninvazív, tehát fizikailag semmilyen módon nem kerül eszköz a testbe, és vannak olyanok, amelyeknél valamilyen eszközzel ténylegesen be kell hatolni az emésztőrendszerbe. Ha más, úgynevezett vészjelző tünetekről is beszámol a beteg, akkor mindenképpen további vizsgálatokat végeznek.
Gyomortükrözés (nyelőcsőtükrözés), a felső tápcsatorna tükrözése, endoszkópia
Ez az egyik legszélesebb körben alkalmazott diagnosztikai eljárás. Lényege, hogy (amennyiben szükséges) nyugtató injekció után egy vékony, körülbelül ujjnyi vastag csövön keresztül kamerát juttatnak a nyelőcsőbe, egészen a gyomorszájig. A cső lenyelése nem fájdalmas, csak kellemetlen kissé. Azért, hogy ne váltódjon ki öklendezési reflex, a garatba érzéstelenítőt (például) lidokaint fújnak (tehát nem injekció, hanem spray formájában juttatják el a hatóanyagot).
Ezután már csak el kell lazulni, és az orvos óvatosan ledugja a csövet a nyelőcsőbe. Innentől már nincs kellemetlen érzés, mivel a nyelőcsőben alig van ideg. Ha tehát a páciens együttműködő, akkor az egész eljárás 5-10 percet vesz igénybe, és csak kis kellemetlenséggel jár.
"Én magam azt is megnézhettem, hogy mit lát az orvos a kamerán keresztül - mesélte a 40-es éveiben járó Anna. - Igyekeztem nagyon pontosan betartani, amit az orvos mond, nyelni vagy nem nyelni, mélyet lélegezni vagy kicsiket - ezekkel le is kötötte a figyelmemet. Amikor már bent volt a kamera, akkor pedig úgy fordította a monitort, hogy láthassam - előtte persze megkérdezte, kíváncsi vagyok-e a látványra. Rózsaszínű volt a nyelőcsövem, a gyomorszájnál azonban már gyulladt. Szerencsére nem volt vészes a dolog, a vizsgálat után már kaptam is kézbe a receptet, illetve részletesen elmondta a doktornő, hogy milyen ételektől próbáljak tartózkodni, mire vigyázzak" - mesélte el a vizsgálatot Anna.
Ha szükséges, akkor ezzel a módszerrel szövettani vizsgálathoz mintát tudnak venni, illetve a gyomor egyes megbetegedéseiért felelős Helicobacter pylori jelenlétét is meg tudják határozni.
24 órás pH-monitorozás
Ez egy hosszadalmasabb eljárás, ám akkor is hatékony, ha a reflux tünetei nem egyértelműek, esetleg más vizsgálatok nem igazolták a refluxot.
Kissé ijesztően hangzik, a valóságban kevésbé kellemetlen: egy szondát vezetnek le a beteg orrán keresztül a nyelőcsövébe, így folyamatosan tudják mérni ott a kémhatást. A mért adatokat egy készülék rögzíti is. Ezzel a módszerrel meghatározható, hogy az egyébként semleges közegű nyelőcsőbe feljut-e erősen savas - 1 és 2 közötti pH-értékű - gyomorsav. Ezt a módszert szokták gyermekeknél is alkalmazni, mivel nem jár fájdalommal, nincs szükség hozzá altatásra, és a gyermekek elég jól tolerálják ezt a beavatkozást.
Ennek egyik változata a 24 órás nyelőcsőimpedancia-mérés. Ebben az esetben nem csupán a nyelőcső alsó szakaszának kémhatását mérik, hanem 4-5 elektromosellenállás-mérő érzékelő segítségével azt is rögzítik, hogy a visszaáramló anyag folyékony vagy légnemű-e. Ezt általában akkor végzik, ha a savtermelődést gátló gyógyszerek ellenére sem múlnak el a panaszok, és a kezelő orvos műtéten gondolkodik.
A nyelőcső röntgenvizsgálata
Az endoszkópia számára átjárhatatlan nyelőcsőszűkület eseteiben alkalmazzák, illetve műtéti beavatkozás előtt végzik. A vizsgálatot éhgyomorra végzik. Ilyenkor bárium tartalmú (ízesített, általában egyáltalán nem kellemetlen) oldatot itatnak a beteggel, mivel ez ad árnyékot (képet) a röntgenfelvételen. Általában olyan átvilágító készüléket használnak, amivel azonnal látható, mozgás közben a lefelé haladó, kontrasztanyagos korty. Lehetőség van azonban állókép készítésére is.
Ezzel a módszerrel a nyelőcső szűkülete, illetve fekélye is igazolható, illetve az orvos látja, hogy a nyelés során hogyan halad a falat vagy korty a nyelőcsövön keresztül a gyomorba.
Egyéb módszerek
A Bernstein-teszt azt jelenti, hogy szondán keresztül savat juttatnak a nyelőcső alsó részébe, annak kiderítésére, hogy a gyomortartalom visszaöklendezését valóban a sav okozza-e. Elvégezhetik a nyelőcső alsó záróizmának nyomásmérését is. Ez a vizsgálat azt mutatja meg, hogy valóban gyengébb-e a normálisnál a záróizom.
Ha arra gyanakodnak, hogy tejcukor-érzékenység miatt képződik gáz az emésztőrendszerben és ez okozza a savas felböfögést, akkor kilégzési laktóz H2-tesztet végezhetnek. Ezzel a módszerrel a tápcsatornából felszabaduló hidrogén mennyiségét mérik. Ilyenkor egy porból és vízből álló, fehér színű, kicsit szemcsés állagú laktózoldatot kell meginnia a páciensnek. Ennek az oldatnak a sűrűségét a beteg testtömegének arányában állítják be. Ezután félóránként kell egy mérőműszerbe fújni, ami pontszámot ad a kilégzett levegő elemzése után. Ennek segítségével kimutatható, hogy a panaszokat okozhatja-e a tejcukorérzékenység . A vizsgálat nem kellemetlen, fájdalommentes és körülbelül 3-4 órát vesz igénybe.
És a jövő?
Ma még inkább kísérleti stádiumban van, de a jövőben biztosan gyakran használatos lesz a lenyelhető kamera. Már ma is léteznek kis kapszulák, amelyeket lenyelve az orvosok élőben nézhetik (és persze rögzíthetik) a kamera által készített felvételeket. Így anélkül, hogy egy cső csatlakozna a kamerához, a szakemberek szó szerint képet kaphatnak az emésztőrendszer állapotáról, esetleges elváltozásairól.
"A nyelőcső-gyomor átmenetének precíz vizsgálata is lehetővé válik, így könnyebben diagnosztizálható lesz a reflux betegség" - mondta Dr. Frank Volke, a németországi Sankt Ingbert-i Fraunhofer Biomedikális Műszaki Intézet munkatársa.