Az inzulin a sejtek cukorfelvételét segíti szervezetünkben. Inzulinrezisztencia esetén csökken a sejtek inzulinérzékenysége, kevesebb cukrot képesek felvenni. Kompenzálásképpen több inzulin termelődik, mely erős éhségérzetet okoz. Fokozódik az édességek és a szénhidráttartalmú élelmiszerek utáni vágyunk, testsúlyunk gyors gyarapodásra hajlamos. Étrendünk helyes változtatásával visszaállíthatjuk inzulinháztartásunkat és megelőzhetjük a kellemetlen szövődmények kialakulását.
Étrendi kezelés
A diéta nem annyira a komoly megvonásokról, mint inkább egy rendszerről és minőségi váltásról szól, mely hosszú távon jóval sokoldalúbb eredményeket hozhat, mint remélnénk. Az alábbiakra érdemes figyelnünk.
- a szénhidrátok mennyisége
Az egy napra javasolt szénhidrát mennyiséget napi 5-6 alkalomra ajánlott szétosztani, melynek időpontjai naponta lehetőleg azonos időpontokban legyenek. Mivel a szervezet inzulinérzékenysége még napszakos ingadozást is mutat (legkisebb reggel és késő délután, legnagyobb délben és éjjel), ezért az ideális szénhidrátelosztás a következő: reggeli 15-20%, tízórai 10-15%, ebéd 30-35%, uzsonna 10-15%, vacsora 20-25%, utóvacsora 5%.
- a szénhidrátok minősége
A helyes diéta kialakításához a glikémiás index (GI) ismerete és magabiztos használata elengedhetetlen. A hirtelen nagyon magasra szökő vércukor- és inzulinszint elkerülhető, ha alacsony GI értékű élelmiszereket fogyasztunk. A GI értéket előnyösen befolyásolja a szénhidrát típusa (összetett), a rost bőséges mennyisége, a fehérje és a zsír jelenléte, a savanyú kémhatás, a cukormentesség és az étel elkészítésének módja.
Ajánlott szénhidrátforrások: teljes kiőrlésű gabonák és az azokból készült lisztek, tészták, kenyerek, müzlik, korpák, útifűmaghéj, zöldségek, hüvelyesek, olajos magvak, gyümölcsök nagy része, tej, natúr joghurt, kefir (a gyümölcsök és ezek a tejtermékek gyorsan emelik a vércukorszintet, fogyasztásuk csak kis mennyiségben javasolt).
Az inzulinrezisztencia legjobb gyógymódja Nem ajánlott szénhidrátforrások: cukor, méz, növényi szirupok, és az ezekkel készült ételek, italok, fehér pékáruk és tészták, kukoricás- és burgonyás kenyér, darák, zsíros péksütemények, puffasztott termékek, burgonya, aszalt gyümölcsök, banán, szőlő, görögdinnye, gyümölcslevek, alkoholos italok.
A húsok, a halak, a tojás és az olajok nem tartalmaznak szénhidrátot, de a sajtok, a túró és a természetes édesítőszerek szénhidráttartalma is annyira elenyésző, hogy bátran fogyaszthatók.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- mínusz kalória, plusz rost
Nagyon sok inzulinrezisztenciás beteget érint a túlsúlyosság, ezért az étrend összeállításánál ez is szempont. A nyersanyag válogatásnál a soványabb termékeket válasszuk, és ételkészítéskor is zsírszegényebb eljárásokat alkalmazzunk. Minden étkezés tartalmazzon zöldséget vagy gyümölcsöt is, és mellőzzük a félkész és késztermékek fogyasztását. A teljes kiőrlésű gabonák, korpák, magok, zöldségek és hüvelyesek rostanyagai a vércukorérték és inzulinszint megfelelő szabályozása mellett bélregeneráló, tisztító, telítő hatásúak is.
Ez is érdekelhet
- egyéb étrendi figyelmességek
Egyik legfontosabb vegyület ebben a diétában az omega-3 zsírsav, melynek rendszeres bevitele fokozza a sejtek inzulinérzékenységét és támogatja a fogyás ütemét. Legismertebb forrásai a tengeri halak, a lenmagolaj, a diófélék és olajaik. Vitaminok közül a D-vitamin képes pozitívan befolyásolni az inzulinháztartást és a zsírsejtek alakulását. Együnk tengeri halakat vagy halmájolajat. Az ásványi anyagok közül a króm, a cink, a mangán és a vanádium-szulfát, amelyek fokozzák az inzulinérzékenységet. Krómot tartalmaznak a teljes kiőrlésű gabonák, a hüvelyesek, a húsok és a sajtok, cinket a húsok, a máj, a tojás és a hüvelyesek, míg a mangán a teljes kiőrlésű gabonákon kívül a dióban és a mogyoróban található meg. Gyógyteák közül pedig a kecskerutafűvel vagy a görögszénamaggal egészíthetjük ki terápiánkat.
