Miben segít a Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank?
Jutkának gyakran fáj a feje. Mondhatnánk erre, hogy a fejfájás banális panasz, valamennyiünkkel megesik pl. olyankor, ha reggeli nélkül rohanunk a munkahelyünkre, s délután esetleg már csak a fejfájás figyelmeztet arra, hogy az ebédet is elmulasztottuk.
Gyermekeknél különösen fontos a rendszeres, napi ötszöri étkezés. A reggelinek kiemelkedő szerepe van. Elmulasztása esetén déltájban már csökken a figyelem, a kifáradás jelei mutatkoznak, s a szédülés, fejfájás sem szokatlan. A rendszeres étkezés viszont a felhasználás (munka, tanulás, játék) idejére biztosít megfelelő energia- és tápanyagellátást, jó közérzetet, megfelelő koncentrálóképességet, fittséget. Persze nem csak akkor jelentkezhet fejfájás, ha éhesek vagyunk. "Minőségi éhezés" túltáplálás esetén is előfordulhat, pl. ha csak kevés vas jut a táplálékainkkal a szervezetünkbe. Ilyenkor vashiányos vérszegénység alakulhat ki, s a fejfájás a vérszegénységben gyakori tünet.
Fejfájást idézhet elő egy hosszú tárgyalás során, ha elhasználódott a levegő, és nem szellőztetnek, még abban az esetben is, ha dohányfüsttel nem is súlyosbítják a helyzetet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Vannak olyanok is, akik az időjárás változásaira érzékenyek, és a frontbetörések váltanak ki náluk fejfájást.
Egy-egy átmulatott éjszaka után senki sem csodálkozik, ha másnap fáj a feje. De mulatni sem kell, egy végigdolgozott, átvirrasztott éjszaka is elég ok a másnapi fejfájásra. Gyermekeknél mindig ügyeljünk arra, hogy időben kerüljenek ágyba. A romló iskolai teljesítmény hátterében a kialvatlanság is szerepelhet.
Fejfájás lehet légúti vírusfertőzések, krónikus orrmelléküreg-gyulladás, szemészeti, számos belgyógyászati és haematológiai, neurológiai stb. megbetegedés tünete is.
Jutka fejfájása azonban mindettől abban különbözik, hogy minden más betegség fennállása nélkül, látszólag minden előzmény nélkül, teljes jólét közepette, hirtelen keletkezik. Néha a fejfájást hangulatváltozás, indokolatlan jó-, vagy rosszkedv előzi meg. Gyakran az étvágya is fokozódik, elsősorban édességeket kíván fogyasztani. Ilyenkor fáradtnak, levertnek érzi magát, majd rendkívül erős, éles, lüktető, tűrhetetlen erejű féloldali fejfájást érez, szédül, szeme káprázik, hányinger kínozza, esetleg hány is. Ez az erős, rohamszerű fejfájás Jutkát az ágyhoz szegezi, de elsötétített szobában néhány óra alatt magától is elmúlnak a tünetei.
Lehet, hogy Jutka olyan megbetegedésben szenved, amit Hippokratész már több mint 2000 évvel ezelőtt észlelt? Nevezetesen hogy egyes embereknél sajtfogyasztást követően fejfájás jelentkezik. Ebben az esetben migrénről van szó.
A fejfájással jelentkező beteg megfelelő centrumban történő kivizsgálásra szorul, melynek során ki kell zárni egyéb betegség fennállásának a lehetőségét (pl. daganat, vérzés, gyulladás stb.). Ma már a migrénes roham oldására számos hatásos gyógyszer áll rendelkezésre.
A migrén önálló kórkép, melyben különböző provokáló tényezők hatására felszabaduló kémiai anyagok, ún. mediátorok (pl. szerotonin) játszanak lényeges szerepet. Előfordulása a lakosság körében 4-10 százalékra tehető.
Úgy tűnik, hogy a mezőgazdasági dolgozók és a gyári munkások esetében ritkábban jelentkezik, mint a magasabban kvalifikált egyéneknél. Gyermekkorban, pubertás előtt csak ritkán fordul elő. Nőknél kétszer olyan gyakori, mint a férfiaknál.
Előidézésében öröklődő és környezeti faktorok játszanak szerepet. A genetikus tényezők szerepét mutatja az, ha mindkét szülő migrénben szenved. Ebben az esetben az utódok 70 százalékánál, ha csak az egyikük fejfájós, az utódok 45 százalékánál várható a betegség jelentkezése.
A táplálékallergia mint fejfájást provokáló tényező
A fejfájást előidéző tényezők közül, a dolog természeténél fogva, a táplálkozási szakember a táplálékallergia kóroki szerepét emeli ki, bár ez csak az esetek kis részében felelős a migrén előidézéséért. Atópiás egyénekben leggyakrabban tej, sajt, csokoládé, tojás és a gabonafélék provokálhatják a fejfájást.
A táplálékallergia tünetei rendkívül színesek, változatosak, nagyon sok szervet érinthetnek. Leggyakoribbak az emésztőszervi tünetek (hasmenés, hányás, haspuffadás, hasi görcsök), gyakoriságban ezt követi a bőrelváltozások (ekcéma, száj körüli szárazság, fülcimpa alatti berepedés, csalánkiütés [urticaria], viszketés stb.). A légúti tünetek közül legtöbbször az orrfolyás, az orrdugulás, a rohamokban jelentkező tüsszögés, a hörghurut és az asztma fordul elő.
Az ételérzékenység okozhat a fentieken kívül még pl. vashiányos vérszegénységet, középfülgyulladást, ízületi problémákat, súlyos esetben sokkot is. A táplálékallergiához köthető migrén nem gyakori, de lehetőségével mindig számolni kell.
A rohamot számos egyéb tényező is kiválthatja, mint pl. házi por, háziállatok szőre, pollen, stressz, menstruáció, különböző gyógyszerek, dohányfüst, ételszag és klimatikus faktorok is. Csak a bizonyítottan allergizáló táplálék fogyasztását kerüljük.
Annak az igazolása vagy kizárása, hogy valamelyik táplálék, vagy táplálék-összetevő felelős a tünetekért, hosszadalmas eljárás, az ún. keresődiéta és egyéb diagnosztikus eljárások sokszor elveszik a beteg kedvét, bizalmát. Mégis nagyon fontos a pontos diagnózis, hogy csak a bizonyíthatóan adverz reakciót kiváltó ételt zárjuk ki az étrendből, mert az esetleg feleslegesen túl szigorú diéta nemcsak pszichoszociális terhelést okoz, hanem a hosszan tartó megszorítás energia-, fehérje-, vitamin- és nyomelemhiányhoz is vezethet.
Mit ehet az allergiás beteg?
Az elkerülő diéta - amikor az allergiát kiváltó ételt kizárjuk az étrendből - megvalósítása sem egyszerű feladat, mert az élelmiszerek általában többkomponensűek, s az allergizáló anyag kis mennyiségben esetleg olyan élelmiszerekben is előfordulhat, ahol nem számítunk rá, pl. szójafehérje a felvágottakban, vagy gluten a tejdesszertekben stb.
Megbízható terméklista
Táplálkozási és allergológiai szakemberek a megbízható nyilvántartás céljából megalapították a Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbankot. Az élelmiszer-előállítóktól kapott és garantált adatok alapján olyan terméklistákat állítanak össze, melyek a tejmentes, szójamentes, gluténmentes stb. termékeket tartalmazzák. Az adatbank az orvosokon, a dietetikusokon, a védőnőkön keresztül tájékoztatja a betegeket, segíti a diétára szorulókat.
Az adatbank működését alapítvány biztosítja. 2000. október
