A ketogén diéta alapja az extra magas zsírtartalmú és nagyon alacsony szénhidrát-összetételű táplálkozás. Az étrendnek köszönhetően valóban beindulhat a fogyás, hosszú távon azonban inzulinrezisztenciához, valamint szív- és érrendszeri betegségekhez is vezethet - figyelmeztet Horváth Kata, a Duna Medical Center dietetikusa.
Hogy működik a ketogén diéta?
A ketogén diéta rákényszeríti a szervezetet arra, hogy a zsírokból nyerjen energiát, tehát tulajdonképpen az éhezést utánozza. Ennek eredményeként jelentős mennyiségű ketontest képződik, a szervezet pedig az úgynevezett ketotikus állapotba kerül. A ketózis akkor áll be, amikor az étel megvonása esetén a szervezet a zsírok bontása során keletkező szabad zsírsavakból és a máj által előállított ketontestekből képez energiát - szénhidrát hiányában ugyanis az agyszövet a zsírokból is képes energiát nyerni.
Az éhezést a szervezet csak rövid ideig tolerálja, a ketogén diétát azonban akár évekig is. A ketogén diétát tartó személynek viszont nem kell valódi éhségérzetet megélnie. Az étrend ennek ellenére rengeteg negatív mellékhatással jár. A magas koleszterinszint miatt emelkedik a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata, de a trombózis, a stroke, az infarktus és 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélye is növekszik a ketogén diéta hatására.
A diéta következményei
Az étrenddel akár vesebetegséget, cukorbetegséget vagy szív- és érrendszeri megbetegedéseket is előidézhetünk. Ha megvonjuk szervezetünktől a szénhidrátokat, akkor fáradékonyak leszünk, agyi kapacitásunk csökken, gondolkodásunk pedig lassul. Ha pedig a szervezetünkben termelődő inzulin nem tud hasznosulni, akkor inzulinrezisztens állapotba kerülhetünk. Az alacsony szénhidrátfogyasztás miatt továbbá hormonális zavarok is jelentkezhetnek.
Emellett a megemelt zsírbevitel is komoly következményekkel járhat. A fel nem használt zsírt elkezdi raktározni a szervezetünk, tehát elhízunk, a tartósan magas vérzsírszint miatt pedig megnő az érrendszeri problémák kockázata. A zsírcseppek lerakódnak az erek falaira, és a szervezet zsigeri szervei is elzsírosodnak. A magas zsírtartalmú ételek fogyasztása emellett hasmenést okozhat, hiszen az epehólyag nem tud megfelelő mennyiségű epesavat adni ahhoz, hogy részlegesen, fokozatosan történjen meg azáltal a zsírok lebontása. A folyamat ráadásul jelentősen megterheli a szervezetet: a sok zsír emésztése és az alacsony szénhidrátbevitel miatt fáradékonyság lép fel. A zsíros ételek továbbá zsíros, pattanásos bőrt is eredményezhetnek.
Miért javasolják epilepsziás betegeknek?
Az epilepsziások által használt görcs- és rohamellenes gyógyszerek csak elnyomják a görcsöket, de nem gyógyítják, nem védik ki és nem előzik meg az idegsejtek rángatózásra való hajlamosságát. A ketogén diéta viszont alkalmazkodási változásokat vált ki az agyi energia anyagcserében- ez az idegeket védő hatás lényege. A ketontestek kémiai szerkezete ráadásul nagyon hasonló egy ingerületátvivő vegyülethez (GABA), amelyből az epilepsziásoknak csak nagyon kevés van. A ketontestek viszont görcsgátló hatással bírnak, és diéta hatására megemelkedik az ingerületátvivő vegyületek szintje az agyvízben. Ezek miatt ajánlják ezt az étrendet az epilepsziás betegeknek. Általában 2 évig javasolt tartani a diétát.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az epilepsziások esetében a szakemberek megfelelő konyhatechnológiai eljárásokkal, dietetikai praktikákkal és személyre szabottan állítják össze az étrendet - úgy, hogy az változatos és megfelelő összetételű legyen, illetve ne okozzon vitamin- és ásványianyag-hiányt.
Mi a megoldás?
A fogyáshoz és a testsúly megtartásához a szakember a vegyes étrendet, az optimális folyadékbevitelt, valamint a rendszeres testmozgást javasolja, amely az egészséges életmód elengedhetetlen tényezője. Az egészséges, vegyes étrendet követő felnőtteknek 200-300 gramm szénhidrát bevitele javasolt.
Ez is érdekelhet
Fontos kiemelni azt is, hogy eredményesen fogyni csak személyre szabott diétával és életmódváltással lehet. Csodadiéták nem léteznek, érdemes inkább szakemberrel megkeresni a fogyás igazi akadályát. Első lépésként keressünk fel obezitológus szakorvost, aki diabetológus, endokrinológus, sebész, gasztroenterológus, belgyógyász és dietetikus bevonásával állítja össze a személyre szóló kezelési tervet. Ha pedig csak pár kilótól szeretnénk hatékonyan megszabadulni, akkor az individuális terápia kidolgozásában kérjük dietetikus segítségét.
Legjobban: