Az ősz beköszöntével a levegő nyirkosodik, közben pedig hajlamosak vagyunk bezárkózni otthonunk falai közé. Étkezésünkben a friss, hazai nyersanyagok egy részének helyét fokozatosan átveszik a tartósított (aszalt, szárított) és távoli országokból érkező élelmiszerek. A candidásoknak ebben az időszakban is fokozott figyelemmel kell konyhájukban tevékenykedni, hiszen ezek az élelmiszerek kiváló táptalajt jelenthetnek a penészgombák megtelepedésére és szaporodására.
Igénytelen és gyorsan szaporodik
A penészgombák rendszerint fonalas felépítésűek. Ezek a gombafonalak sűrű hálózatot, telepeket hoznak létre, amelyek általában már szabad szemmel is láthatók. Szaporodásukat a keletkező parányi spórák biztosítják, melyek természetes környezetünkben jelen vannak. A levegőben tovasodródnak, és amennyiben megfelelő táptalajra kerülnek, ideális növekedési feltételeket találnak, azonnal szaporodásnak indulnak, így képződnek a penésztelepek. Koncentrációjuktól függően arra érzékeny egyéneknél allergiákat vagy más egészségügyi problémákat is előidézhetnek. A penészgombák mikotoxin elnevezésű mérgező anyagokat (pl. aflatoxin) is termelhetnek, melyek az egészségre rendkívül ártalmas vegyületek. Hosszabb távon növelik a vese- és májkárosodás, a nyelőcső- és májdaganat, termékenységi problémák, valamint ideg- és immunrendszeri zavarok kialakulásának kockázatát. Mivel a penészgomba igénytelensége miatt kedvezőtlenebb körülményekkel is képes megbirkózni, az élelmiszerek a nem megfelelő tárolás következtében könnyen penészesednek. Válogassuk jól meg, hogy milyen minőségű ételeket eszünk!
A penészgombás ételek betegségekhez vezethetnek
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Kockázatos alapanyagok
Legyen egy élelmiszer akár otthon készített vagy bolti, a mikrobális szennyezettség egyaránt fennállhat. Felhasználás előtt tüzetes vizsgálatot igényelnek az aszalt termékek (pl. zöldségek), a szárított fűszerek (főleg a távoli országokból érkezők), a teák, az olajos magvak (főképp a dió, a pisztácia, a mogyoró), a lisztfélék és a pékáruk, tészták, müzlik, csírák és citrusfélék.
Az aszalt zöldségek, a szárított fűszerek, a teák, a tészták és a lisztek számára a legbiztonságosabb, ha tiszta, száraz csatos üvegben tároljuk. A kenyér eltarthatósága növelhető, ha hűtőbe tesszük, de célszerű belőle egyszerre keveset vásárolni vagy magunk sütni, hogy rövid időn belül elfogyjon. Ha otthon készítjük, akkor mindig bizonyosodjuk meg a felhasználandó liszt frissességéről, amelyről tiszta illata árulkodik. Fűszerekből ajánlatosabb frisset vagy gombaölő fajtákat (pl. hagymafélék, oregánó, kakukkfű, rozmaring) használni.
A csírák a magas folyadéktartalmuk miatt nagyon romlékonyak. Szellőző dobozban, hűtőben tárolva is csak néhány nap a szavatosságuk. A citrusfélék bio változata nem tartalmaz felületkezelő vegyszereket, ezért még hűtőben tartva is hamar tönkremehetnek. Egyszerre kis mennyiséget vásároljunk, és tartózkodjunk a héjának a felhasználásától. A friss gyümölcsöket, zöldségeket körültekintő átvizsgálás után, bő, folyó vízzel alaposan mossuk le.
Figyeljünk az ételmaradékokra is, és zárható tárolóedényben, hűtőben tartsuk, és e mellett is pár napon belül használjuk fel!
Ne feledjük, a szemmel látható penész eltávolítása nem elegendő, mert a penész fonalai és az általuk termelt toxinok mélyebb rétegekbe is bejutnak. A penészes ételeket - még ha tömör szerkezetű is - már ne együk meg, és kerüljük a szagolgatásukat is, hisz belélegezve is okozhatnak irritációt!
Ez is érdekelhet
