A nyárhoz hasonlóan ősszel is zöldségek és gyümölcsök gazdag választékát kínálják a termelők, melyek a hazai étkezési hagyományokat éppúgy kiszolgálják, mint a különböző diétát követők igényeit. Szervezetünket bőségesen feltölthetjük a szükséges vitaminok és ásványi anyagok összességével, melyek jó szolgálatot tesznek a szűkülő, téli kínálat idejére is.
Mindehhez annyi a feladatunk, hogy látogassunk el egy piacra, rendszeresen szerezzünk be újabb és újabb alapanyagokat, majd készítsünk kísérletező kedvvel változatos fogásokat! Bátrabban elővehetünk tarsolyunkból egyedi ötleteket emésztésünk könnyítésére, felesleges kilóktól való megszabadulásra, bőrszépítésre és egyéb célokra. Nézzük, miből válogathatunk!
Lédús gyümölcsök
A gyümölcsök, magas rosttartalmukkal javítják az emésztőrendszer működését, megkötik a káros bomlástermékeket és csökkentik az éhségérzetet. Magas antioxidáns vegyületeiknek és vitaminjaiknak kiváló immunerősítő hatásuk köszönhető, míg ásványi anyagaik révén a szervezet sav-bázis egyensúlyát tartják fenn, és résztvevői bizonyos anyagcsere-folyamatoknak. A bennük lévő szénhidrátok gyorsan felszívódnak, jól hasznosulnak, ezért hirtelen megterhelésnél előnyös lehet a fogyasztásuk. Más cukorforrásokkal ellentétben nem okoznak szomjúságérzetet. Magas folyadéktartalmuk lassabban szívódik fel, mint a víz, így kisebb terhet ró a vesékre.
Fontos kérdés: mennyi C-vitamint szedjünk?
Az aszkorbinsav – vagy ismertebb nevén C-vitamin – kedvező élettani hatásait már jól ismerjük: erősíti az immunrendszert, növeli a szervezet ellenállóképességét a fertőző és megfázásos betegségekkel szemben. Az adagolás azonban máig kérdéses: vajon mennyit szedjünk belőle megelőzés érdekében és mennyit betegség esetén?
A lédús gyümölcsök folyadéktartalma 75-90% között mozog. Érett példányaik enzimtartalma jelentős, lipid- és fehérjetartalmuk nem számottevő. Szénhidrátjaik mennyisége fajtánként eltérő, 2-24% között változik. Szinte mindegyikről elmondható, hogy fontos rostforrások. Vitaminok közül a C-vitamin és a karotin hordozásban jeleskednek, míg az ásványianyag-tartalomra elsősorban a kálium, a kalcium, a magnézium, a vas és a foszfor jellemző. A lédús gyümölcsök közül ősszel elérhető az alma, a körte, a szilva, a szőlő, a szeder és az áfonya.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Sokszínű, változatos zöldségek
A zöldségfélék azon növényi részek – termés, virág, hajtás, szár, levél, gumó, gyökér, mag –, melyek nyersen vagy konyhatechnikai feldolgozást követően emberi fogyasztásra alkalmasak. Élettani hatásuk a gyümölcsökéhez hasonló. Bővelkednek vitaminokban, ásványi anyagokban, antioxidáns vegyületekben, enzimekben, rostban. Alacsony kalóriatartalmukkal a fogyni kívánók étrendjének bázisát képezik. Íz- és illatanyagaik támogatják az egészséges emésztőrendszer munkáját.
Ősszel is elérhető a kabakosok közül a tök, a cukkini, a sütőtök , a csucsorfélék közül paradicsom és a paprika, a káposztafélék közül a fejes káposzta, a vöröskáposzta, a kelkáposzta, a karfiol és a brokkoli. A kínálat viszont ennél is sokkal bővebb, hisz ilyenkor teremnek a gyökérzöldségek, a hagymafélék és a hüvelyesek is.
Sokféleségük nemcsak külsejük alapján igaz, de összetételük és élettani hatásuk is szerteágazó. Íz- és zamatanyag szempontjából a gyökérzöldségek és a hagymafélék állnak az élen. A kabakosok könnyű rostozatuk, alacsony kalória- és magas folyadéktartalmuk miatt gyógydiétákba illeszthetők. A káposztafélék az indol- és izotiocianát-tartalmuknak, míg az élénk színű csucsorfélék a likopin -, kapszantin- és karotintartalmuknak köszönhetően fontos alkotóik a daganatellenes diétának. Szinte az összesre jellemző a magas C-, B1-, B2-vitamin-, niacin-, folsav-, karotin-, kálium-, kalcium-, foszfor- és magnéziumtartalom.
Legjobban: