Az utóbbi években számos kutatás témája volt az optimális vitaminszükséglet meghatározása, különös tekintettel a D-vitaminra. Erről ugyanis kiderült, hogy lényegében szervezetünk egésze számára fontos szereppel bír - erre utal, hogy majdnem minden szövet- és sejttípusban találhatók D-vitamin-receptorok, azaz kapcsolódási pontok. A napi szükséglet megítélését nehezíti , hogy míg a klinikailag diagnosztizált D-vitamin-hiány akut és krónikus betegségekben mutatkozik meg, addig a táplálékkiegészítők vagy D-vitaminnal dúsított élelmiszerek fogyasztásának nem tulajdonítható egyértelmű gyógyhatás. Dacára az ellentmondásnak, a D-vitaminnak nagy jelentősége van egészségünk megőrzésében, különösen az őszi-téli hónapokban.
Ezek a csoportok érintettek
A D-vitamin nevét onnan kapta, hogy ez volt a negyedikként felfedezett vitamin. Eredetileg a csontfejlődési zavart okozó angolkór megelőzésére írták fel az orvosok. Átlagos étrend mellett táplálékkal (tojás, hal, táplálékkiegészítők) a D-vitamin-igényünk csupán 10 százalékához juthatunk hozzá. A napfényben lévő ultraibolya-B (UV-B) hullámok hatására a szervezetünkben beinduló természetes D-vitamin-szintézis a szükségletünk 80 százalékát is kiteszi - de ez nagymértékben függ számos tényezőtől.
Így például holland és brit kutatások szerint D-vitamin-hiány kockázata áll fenn a következő csoportoknál:
- olyan gyerekeknél, akik kevés időt töltenek a szabadban;
- várandós és szoptató anyáknál;
- 65 évesnél idősebbeknél, mert az öregedő bőr egyre kevésbé képes a napfényt hasznosítani a D-vitamin-termeléshez;
- nem fehér bőrű embereknél, mert minél erősebb a bőr pigmentációja, annál kevesebb UV-B sugarat nyel el;
- akik az 52. szélességi foktól északra élnek, mert ott október és március között nem elegendő a napfény mennyisége (Magyarország a 47. szélességi fok mentén terül el);
- olyan felnőtteknél, akik egészségügyi okból nem hagyhatják el otthonukat, illetve egészségügyi, vallási előírások miatt egész testüket ruházat borítja;
- szív-, vese- és/vagy májbetegeknél, dialízises, vese- vagy májátültetésen átesett pácienseknél, emésztőrendszeri, daganatos, tüdő- és pajzsmirigy-betegeknél;
- továbbá bizonyos időjárási és légszennyezettségi feltételek esetén: felhős napokon és erős légszennyezettség esetén alacsonyabb az UV-B sugárzás mértéke,
- valamint túlsúlyos gyerekeknél és felnőtteknél.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Sok szélsőség és egy középérték
Nagy szakmai vitát váltott ki egy 2015-ös amerikai tanulmány , amely nem kevesebbet állított, mint hogy a világszerte ajánlott D-vitamin-mennyiség akár tízszerese is lehet a szükséglet mértéke. Az amerikai egészségügyi hatóságok 600 nemzetközi egységben (IU) határozták meg a napi ajánlott beviteli mennyiséget 70 éves korig, és 800 IU-ban a fölött. Az ezt kritizáló szakértők szerint azonban akár napi 7 ezer IU is ajánlható lenne, ami egyébként nem éri el a D-vitamin biztonsági felső határát, a 10 ezer napi IU mennyiséget.
A Nature magazinban 2020-ban megjelent, 113 tudományos kutatás eredményeit összegző cikk is az eltérő álláspontok harmonizációjára szólít fel. "A D-vitamin nem csodaszer, és feltehetően csak diagnosztizált hiánybetegség esetén hatékony. Ám tekintve az elenyésző mellékhatásokat és a széles alkalmazhatósági határokat, fontos, olcsó és biztonságos kiegészítő terápiája lehet számos betegségnek" - írja a cikk.
"Jelenleg az európai népesség nagyjából 40 százalékánál állhat fenn D-vitamin-hiány, ebből 13 százaléknál súlyos mértékben." Több vizsgálat is összefüggésbe hozta ezt a vitaminhiányt krónikus és akut megbetegedésekkel egyaránt, továbbá a szervezet energiahasznosítását, az immunfunkciók és az endokrin rendszer szabályozását is érintheti. " Télen akár 22 százalékkal kevesebb D-vitaminhoz juthatunk" - nyomatékosítja az összefoglaló.
Ez is érdekelhet
A nemzetközi ajánlások 400 és 2000 IU közé teszik a napi ajánlott mennyiséget. Már napi 1000 egység is segít az alacsony D-vitamin-szint normalizálásában. Míg az amerikai egészségügyi szervek napi 10 ezer IU bevitelben határozták meg a D-vitamin felső korlátját, addig az európai élelmiszer-biztonsági hivatal azt ajánlja, hogy a bevitel ne haladja meg a napi 4000 IU értéket. A legtöbb országban a napi 2000 IU bevitelt ajánlják felnőttek számára.
Legjobban: