Ismerjük meg!
A babér (Laurus nobilis) örökzöld fa illetve cserje, Dél-Európában és Kis-Ázsiában őshonos, ott a szabad természetben is előfordul. Nagyon dekoratív növény, szürkésfehér törzsével, kemény, fényes, fűszeres illatú, sötétzöld leveleivel parkok, teraszok kedvelt dísznövénye is. A levelek tövéből kinövő fürtös, fehér virágzata van, termése 1,5-2 cm átmérőjű, kékesfekete, csonthéjas bogyó, amely a leveleknél intenzívebb aromával rendelkezik, és amelyből sajtolással babérolajat nyernek. Fűszernek elsősorban a teljesen kifejlett, hat-hét centiméter hosszú, de még nem öreg leveleit használják. A babér bogyóit is több fűszerkeverékhez alkalmazzák. A magyar polcokra az olasz, francia és spanyol babérligetekből, ültetvényekből kerül.
Miért jó?
A babér díszfa, fűszerszám és gyógynövény egyben. Ízesítőnek a kifejlett, napon szárított levelét használják, amely jó illatú, kellemes ízű illóolajakat, csersavat és keserűanyagokat tartalmaz. Bab- és krumplifőzelék, savanyú káposzta, vadhúsok pácleve elképzelhetetlen nélküle, de ezeken kívül is számtalan hús- és halételhez, mártáshoz, zöldségféléhez felhasználható. Harmonikus ízhatást alkot több más fűszerrel, például a borssal, borsikafűvel, borókabogyóval, ecettel.
A népi gyógyászatban nyugtatónak, emésztés- és étvágyserkentőnek, gyomorerősítőnek, vizelethajtónak, füstölőnek, a bogyóiból nyert olaját pedig bedörzsölésre, bőrgyulladások, kiütések lohasztására, féregtelenítésre használták. A középkor évszázadaiban asszonyi bajokra, menstruációs görcsökre, szülési fájdalmak enyhítésére is alkalmazták.
Hogyan fogyasszuk? A babérlevél azokhoz az ételekhez ajánlható elsősorban, amelyek savanykás ízűek, így például tojás- és , lencse, savanyú bab és krumplifőzelék, , savanyú káposzta. A páclének, illetve a párolt húsok főzőlevének különleges ízt kölcsönöz. Olvasónk osztotta meg például a elkészítésének receptjét Egészségreceptek rovatunkban. Érdemes megkóstolni a is. Néhány levél elég belőle, túladagolni nem tanácsos, mert intenzív íze keserűvé teheti az ételt. Ugyanezért húszpercnyi főzés elég ahhoz, hogy ízt adjon, és az elkészült ételekből is ajánlatos időben kivenni.
Tippek-tanácsok
A zöld színű, aromás illatú, 6-7 cm hosszú levelek a legjobbak. A papírtasakban vásárolt babérlevelet érdemes egy légmentesen záródó edénybe áttenni, száraz helyen tárolni. Ha a termésből is került a csomagba, használja fel azt is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ha alkalomadtán valaki nem a babérlevél fűszeres aromáját, hanem az emésztőrendszerre gyakorolt és egyéb jótékony hatásait szeretné érvényesíteni, próbálja ki a forrázatát: teaként nyugtat és serkenti az emésztést (gyomorbetegeknek azonban nem ajánlott a babér használata), főzetét a fürdővízbe téve pedig elernyeszti az idegeket, oldja a stresszt. A babérolajat, illetve az alkohollal kevert babérlevél-főzetet fertőtlenítőszerként is ismerik, sőt ízületi gyulladások esetén is ajánlják bedörzsölő szerként. Jó tudni, hogy míg az emberek számára kellemes illatú a babérlevél, egyes rovarok, például a legyek vagy a csótányok nehezen viselik el a benne lévő cineol vegyület szagát, így az elriasztásukra is lehet használni. Állítólag egy tálkára tett babérolaj illata, illetve a konyhában a vezetékek köré, esetleges résekbe szórt babérlevél darabkák távol tartják ezeket a kellemetlen rovarokat.
Érdekességek
A babér az ókor nagy államaiban a dicsőség jelképe volt, a győzteseket - akár sportban, olimpiákon, viadalokban, akár költői versenyeken jeleskedtek - az örökzöld levelekből fűzött koszorúval ékesítették. Számos monda fűződött hozzá, jótékony mágikus erővel ruházták fel a babérfát és a levelét. Úgy tartották például, hogy véd a villámlás ellen, sőt, nemcsak a természet erői, hanem a gonosz földi megjelenései, a boszorkányság, a fekete mágia, az ördögi rosszakarat ellen is. Úgy vélték, a segítségével közelebb kerülhetnek a jövő titkaihoz, ezért jóslásokhoz is használták, áldozati tüzet gyújtottak vele, és a tűz pattogásából igyekeztek kihallani a sorsukat. A papi jósok babérlevelet vettek a szájukba, hogy segítse őket a tisztánlátásban, és az igazmondó jóslat megfogalmazásában.
Ezt az erőt isteni eredetűnek tekintették, és egy ősi görög mondával magyarázták. Eszerint Apolló, aki a dal, a költészet, a férfias szépség, az egészség, a gyógyítás istene volt, beleszeretett egy szépséges nimfába, Daphnéba, de ő menekült előle. A lányt az istenek úgy rejtették el üldözője elől, hogy kérésére babérfává változtatták. Apolló ezután nyilvánította szent fájának a babért, és csak a legjobb - koszorús - költőknek és legdicsőbb hadvezéreknek adományozott az örökzöld, hervadhatatlan levelekből.
Ez is érdekelhet
A régi magyar nyelven borostyánnak is nevezték - ezért köszöntötte Petőfi a frissen felfedezett Aranyt ekként: "Más csak levelenként kapja a borostyánt, de néked rögtön egész koszorút kell adni". A dicsőség és a győzelem mellett a megbékélés jelképe is volt, ezért aztán a hadvezérek csata után babérlevéllel törölték meg fegyverüket, hogy elnyerjék az istenek bocsánatát a véráldozatért. Apolló szent fája leveleinek már Galenus gyógyító erőt tulajdonított, és ez a hiedelem évezredeken át fennmaradt, nem is teljesen alaptalanul.
