Ismerjük meg a cikóriát!
A cikória (Cichoria intybus L.) értékes zöldségnövény, amely évelő és erős, karószerű főgyökere van. Virágzata fészkes virágzat, amelyek kékek vagy kékesfehér színűek. A levelei tojásdad alakúak, esetenként lándzsásak. Őse a mezei katáng, amely az országban mindenhol tetten érhető gyomnövény, és ágas-bogas szárán kék, kerek virágok nyílnak.
A cikória nem túl tápanyagigényes, leginkább a közepesen kötött és a laza talajokat kedveli. Magját május-júniusban vetik. Már a görögök és rómaiak is ismerték a növényt. Gyökerét pótkávé- és inulingyártásra használják. A gyökérben és a levélben egyaránt sok tejnedv található. Nyugat-Európa egyes országaiban nagyüzemi méretekben termelik a cikóriát. Főidénye novembertől márciusig tart.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Miért jó a cikória?
Emészthető rosttartalmának köszönhetően a cikória elősegíti az emésztést . Ásványi só tartalma meghatározó, de tartalmaz kalciumot, káliumot, foszfort és meszet is. Karotin- és A-vitamintartalma is jelentős, s gyökerében mintegy 15% inulin található.
Hogyan fogyasszuk?
A cikóriából jellegzetes ízű ételek készíthetők . A levelei enyhén kesernyés ízűek. A cikóriakávé kesernyés ízét az inulin adja. Sokan kedvelik a majonézes cikóriasalátát is. Közkedvelt étek egyes családokban a virslivel töltött cikória is. A cikóriarózsákból lehet krémlevest főzni, de egyes háziasszonyok meg is sütik. Szedés után hűvös helyen hetekig tárolható, és sokáig friss marad. A felhasználás előtt azonban érdemes gyengén sós vízben áztatni, hogy a leveleiben felhalmozódott keserűanyagot kioldjuk.
Tippek, tanácsok cikóriarajongóknak
Aki cikóriát szeretne termelni, tudnia kell, hogy magját május-júniusban érdemes vetni, és a sorok között mintegy 30-35 cm távolságot ajánlatos hagyni. A gyökér október közepén szedhető.
Tápanyagigénye közepes, vízigénye nem nagy.
