Ismerjük meg!
Kertjeink dísze, útszélek árnyat adó fája a közönséges diófa (Juglans regia). Népies neve kulcsos illetve király dió. Gyorsan növő, hosszú életű fa, amelynek csonthéjas termését fogyasztjuk. Perzsiából és Közép-Ázsiából származik, görög-római közvetítéssel került Európába. Magyarországon leginkább Szabolcs-Szatmár és Zala megyében termesztik, de ártereken, szőlők mezsgyéin, kiskertekben az egész országban sűrűn előfordul. Három legismertebb fajtája az alsószentiváni, a milotai és a tiszacsécsi. Kedveltebbek a könnyen törhető ("papírhéjú"), nagy szemű fajták. Elsősorban a megérett, száraz, csonthéjas termését használják fel, de különleges csemege készíthető az éretlen zölddióból is. A gyógynövénytárak is számon tartják, nemcsak jótékony élettani hatású termése miatt, hanem mert levelét, olaját is felhasználják különböző betegségek kezelésére.
Miért jó?
Valóságos kincsestára az értékes tápanyagoknak, vitaminoknak. Fejletlen vagy beteg gyermekeknek, legyengült szervezetű felnőtteknek hatékony erősítőszerként ajánlják magas energiaértéke (651 kcal/ 100 gramm), és A-, B1-, B2-, és C-vitamin tartalma miatt. Ásványi anyagai közül kiemelkedő mennyiségű káliumot (450 mg), foszfort (380 mg) és kalciumot (99 mg) tartalmaz, emellett nátrium és más fémek is találhatók benne, sőt antioxidánsokat és E-vitamint is nyerhet belőle, aki rendszeresen fogyasztja. Újabb kutatások szerint napi 50 gramm dióbél elfogyasztása hatékonyan véd a szívbetegségek ellen, mivel telítetlen zsírsavakat tartalmaz és csökkenti a koleszterinszintet.
Hogyan fogyasszuk?
Tippek, tanácsok
A dióbél fogyasztása csökkenti a vér koleszterinszintjét. A diófa leveléből készült tea emésztési zavarok, bélhurut, és bélférgesség ellen jó, magas vérnyomásban szenvedőknek is ajánlják. Külsőleg bőrkiütések, gombás fertőzések ellen alkalmazzák a főzetéből készült borogatást, aranyér ellen pedig a növényből készített ülőfürdő javallott. A dióolaj kiválóan alkalmas saláták vagy más ételek ízesítésére, jellegzetes aromája miatt. Diószüretkor ajánlatos kesztyűt húzni, mert a dió burkában, a kopácsban lévő festékanyag lemoshatatlanul elszínezi a bőrünket. Ha mégis megtörténik, citromos ledörzsölés halványíthatja el.
Érdekességek
A dió latin neve, a Juglans regia valószínűleg római megnevezéséből származik, ahol "Jupiter makkjaként emlegették (Jovins Galans). A középkor századaiban a kolduló szerzetesek tarisznyájába szívesen tették, mert viszonylag kis mennyiségű dió is elég volt az életben maradásukhoz. Gyógyászati célra a növény levelét, termésének külső húsos burkát (diókopács), és a népi gyógyászatban a csonthéjon belül a magbelet borító éretlenül nagyon keserű hártyát hasznosítják.
Kapcsolódó linkek: