James Kennedy - aki amúgy brit, és a Cambridge egyetemen végzett - azt mutatta be blogján is közölt plakátjain , hogy miképpen festene például a tojás, a banán vagy az áfonya összetevőinek listája, ha más élelmiszerekhez hasonlóan címkéjükön fel kellene tüntetni - idézi a különleges kezdeményezést a Magyar Nemzet a tudomány rovatában.
Az ábrát a lap megmutatta dr. Csupor Dezső farmakognózia- és fitoterápia-szakgyógyszerésznek, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kara Farmakognóziai Intézetének egyetemi adjunktusának is, ő pedig néhány szakmai kommentárral magyarázta az első olvasatra idegennek ható gyűjteményt.
"A lista elején szereplő vegyületek neve talán az átlagembernek is mond valamit, lévén a fruktóz, glükóz és szacharóz három ismert cukor . Az utóbbi a kristálycukor, az előbbi kettő pedig többek közt a méz két fő alkotórésze" - sorolja, illetve elmondja, hogy a cellulóz pedig olyan rostanyag, amely a víz mellett a növények tömegét adja. Ez utóbbi vegyületet persze a cukrokhoz hasonlóan sokan ismerik, de a prolin, izoleucin vagy éppen lizin szavak hallatán már sokan kétségbeesnek. Pedig ezek egyszerű aminosavak, a fehérjék építőelemei. Csak éppen ritkán nevezzük őket pontos nevükön. A felsorolás folytatása ugyancsak kíváncsivá teheti az embereket.
"A linolsav omega-6 zsírsav, az olajsav pedig omega-9 zsírsav" - emel ki néhány példát Csupor Dezső. Mint mondja, ezek olyan telítetlen zsírsavak, amelyek a legtöbb növényi olajban megtalálhatók. A fitoszterol neve alapján szintén rémisztő vegyület, pedig csak egy olyan hatóanyagcsoportról van szó, amely a növényvilágban általában előfordul, szteroidszerű hatása pedig még véletlenül sincs, idézi a szakértőt a lap.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
