Túlérzékenységet, vagyis közkeletű szóval allergiát ugyanis egyes ételféleségek, köztük gyümölcsök is kiválthatnak. Az allergia a szervezet immunrendszerének téves működése: bizonyos anyagokat a védőrendszer ártalmasnak ítél meg és ellenanyag, immunglobulin E (IgE) termelésébe kezd ellenük. Ez az ellenanyag a vérrel a szervezet bármely részébe eljuthat, így nemcsak a kiváltó anyaggal való találkozás helyén (adott esetben az emésztőrendszerben) idézhet elő reakciókat, hanem más szervekben (bőrön vagy légutakon) is.
A táplálékallergia nem ritka, különösen gyermekkorban viszonylag gyakori. Minden tizedik gyermeket érint, de legnagyobb részük úgymond kinövi: a felnőttek között már csak egy-két százalékos az előfordulása. Jelentkezhet gyomor-bélrendszeri, légzőszervi, bőr- és idegrendszeri tünetekkel, sőt a beteg az ún. anafilaxiás sokk esetén akár életveszélyes állapotba is kerülhet. A panaszokat kiváltó élelmiszer sokféle lehet, leggyakoribb a tej-, a tojás-, a liszt-, a szójaallergia, a gyümölcsök között pedig a mogyoró, a dió, a cseresznye, a sárgabarack, a citrusfélék, a kivi, a banán, a datolya és az apró magvas gyümölcsök (szamóca, eper, szeder, áfonya, málna) okoznak a legnagyobb számban túlérzékenységet.
Halálos rágcsák?
Az amerikai földimogyoró hamar elterjedt Európa-szerte, így hazánkban is, pörkölve, sózva, natúr állapotban vagy édességnek feldolgozva egyaránt. Ugyanakkor vannak, akik számára súlyos, akár halálos veszély forrása ez a finomság, amely az egyik legerősebb allergén az élelmiszerek között. Az arra érzékenyeknél súlyos reakciókat vált ki, sőt, heves anafilaxiás rohamot, sokkot is előidézhet. Ráadásul ez azon allergének közé tartozik, amellyel szembeni érzékenység többnyire nem múlik el több éves megvonás után és felnőttkorban sem.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az érintetteknek vigyázniuk kell, hogy egyetlen morzsája se kerüljön a szervezetükbe. Számukra segítség az a figyelmeztetés, amelyet gyakran láthatunk a különböző édesipari termékeken: "a készítmény nyomokban mogyorót tartalmazhat" vagy "a terméket előállítása mogyorót is felhasználó üzemben történt" vagy hasonlók. Anafilaxiára kell gondolni, ha valakinek hirtelen csalánkiütések jelennek meg a bőrén, a szeme és az ajka bedagad, ájulás környékezi vagy el is veszti az eszméletét, nehezen lélegzik, fullad. Ez egy súlyos, életveszélyes állapot, ilyen esetekben azonnali orvosi segítségre van szükség.
Mintha csalánban járna...
Az élelmiszer-allergia leggyakoribb tünete az úgynevezett csalánkiütés, amikor a bőrön váratlanul kiemelkedő, piros, dudoros foltok jelennek meg, heveny fájdalmat és viszketést okozva. Olykor csak rövid ideig tartanak a tünetek, máskor elhúzódó kellemetlenséget okoznak. Előfordul úgynevezett álallergia esetében is, például gyomorrontás, vagyis a nem tökéletes emésztés kísérőjelenségeként, amikor a táplálékból vérbe szívódnak nem teljesen feldolgozott részecskék is. Ezek a szervezet számára idegen anyagok átmenetileg allergiás tüneteket okozhatnak olyanoknál is, akik egyébként nem szenvednek ilyen túlérzékenységben.
Az allergiához hasonló tüneteket, heves reakciókat, csalánkiütést válthatnak ki azok az anyagok, közöttük élelmiszerek is, amelyeknek magas a hisztamintartalmuk. Ilyenek például egyes gyógyszerek, élelmiszer-adalékanyagok, tengeri halak, érett sajtok, a pácolt vagy füstölt sertéshúsok, a csokoládék, a zöldségek, a gyümölcsök közül pedig a szója, a spenót, hüvelyes zöldségek, a savanyú káposzta, a paradicsom, az eper, a mák, a mogyoró, az egzotikus gyümölcsök közül a papaya, az ananász, az avokádó, a banán. A hisztamin maga is kiválthatja az allergiás reakciót, illetve felerősíti azt.
Parlagfű-allergiás? Csínján a dinnyével!
Furcsa, de igaz: gyakran előfordul, hogy bizonyos pollenallergiákban szenvedők tüneteit váratlanul, a virágzás időszakán kívül fellobbantja egy egészen más hatás, például valamilyen gyümölcs fogyasztása. Jó tudni, mire kell vigyáznia annak, aki valamilyen túlérzékenységben szenved, hogy elkerülhesse ezt a jelenséget, az ún. allergiás keresztallergiát. Ezekben az esetekben ugyanis a szervezet immunrendszere a két különböző, de hasonló szerkezetű allergént azonosként ismeri fel és ugyanúgy reagál rá.
A keresztallergia okozza azt a megdöbbentő helyzetet, ami meglehetősen gyakran előfordul, hogy azoknál, akik a parlagfű pollenjére allergiásak, a görög- vagy sárgadinnye fogyasztása heves szénanáthás tüneteket vált ki anélkül, hogy a parlagfű pollenjét belélegezték volna. Hasonló következménye lehet a számukra más kobakosok, például a tök és a cukkini, uborka fogyasztásának is. A kora tavasszal virágzó fák (például a nyír és az éger) pollenjére érzékenyek jól teszik, ha vigyáznak a csonthéjas gyümölcsökkel, mert például a mogyoró, a dió és a mandula, a cseresznye, a meggy és a szilva, a barackfélék is fellobbanthatják az allergiájukat.
Nemcsak légúti panaszokat okozhat a keresztreakció , hanem kiválthatja az ún. orális allergia szindrómát (OAS-t) is, ami a szájüreg és a torok nyálkahártyáinak, az ajkaknak és a nyelvnek a duzzanatával, kellemetlen viszketéssel jár. Rendszertanilag rokon anyagok (például a fűpollenre érzékenyeknek a búza, a rozs, vagy a földimogyoróra allergiások számára a dió, a mogyoró), de egymástól igen távol álló tényezők is előidézhetik (így például a latex-allergiásoknak a banán, a gesztenye, a citrusfélék). A keresztallergiás hatásokat legbiztosabban az azt kiváltó élelmiszer fogyasztásának kerülésével előzhetjük meg.
