<strong>Mindent a gesztenyéről (Castanea) </strong>
A bükkfafélék családjának nemzetsége, 12 fajjal rendelkezik. Egyes fajai Eurázsiában, mások Észak-Amerikában honosak. A vadgesztenye néven ismert faj nincs közeli rokonságban velük. A latin Castanea a görög kasztanon szóból ered, amit általában a thesszáliai Kasztanaia (Kasztana, Kasztánea) város nevéből származtatják, más vélemények szerint viszont örmény eredetű a szó, ott ugyanis kask és kaskeni a gesztenye termésének, illetve fájának neve. Napjainkban Japánban és Kínában termelik és fogyasztják a legnagyobb mennyiségben.
<strong>Milyen tápértékekkel rendelkezik a gesztenye?</strong>
A termés ehető része a nagy raktározó szikleveleket viselő embrió, amiben sok a keményítő, a cukor és az ásványi anyag. A gesztenye igen kalóriadús, keményítőtartalma révén lassan felszívódó szénhidrátot visz a szervezetbe. Néha okozhat puffadást, ha pedig nincs átsütve teljesen, a gyomor számára emészthetetlen .
A gesztenye kifejezetten ajánlott azoknak, akik idegileg és érzelmileg labilisak, mert nagyon jó magnézium-, kalcium-, foszfor- és B-vitamin-forrás.
<b>A gesztenye elhasználása</b>
A legjobb minőségű maróni gesztenye olyan fajtákon terem, amelyeket arra nemesítettek, hogy kupacsukban egyetlen nagy makkot növesszenek. Ezt frissen sütve, főzve vagy pürének fogyasztják, leginkább a cukrászipar használja. Fogyasztása édességként kifejezetten ajánlott.
A szelídgesztenye apróbb terméseit állatok takarmányozására használják vagy lisztet őrölnek belőle. Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában dísznövénynek ültetik, és az ipar számára is hasznos fa. A gesztenyét hideg, száraz helyen kell tárolni, de főzve és tisztítva néhány napig eláll a hűtőszekrényben is.