Biztosan sok szülő ismeri, hogy a kisgyerekek akaratossá és válogatóssá válhatnak, sokan közülük utálják a zöldségféléket és ezzel küzdelemmé változtatják az étkezési időt. Tudva, hogy a kisgyermekek ételválasztása meghatározza jövőbeli táplálkozási szokásaikat, fontos felismerni, hogy ezek az ételválasztási szokások formálhatóak.
Miként alakulnak ki a gyermekekben az ételválasztási szokások?
A kisgyermekek öröklötten kedvelik az édes, és kerülik a savanyú vagy keserű élelmiszereket. Érdekes módon úgy tűnik, hogy a kisbabák ízpreferenciáját az is befolyásolja, hogy mit fogyasztott az anya a várandósság és a szoptatás alatt. Egy vizsgálatban, olyan anyák csecsemőinél, akik várandósságuk és a szoptatás közben rendszeresen fogyasztottak sárgarépalét, kevesebb negatív arckifejezés mutatkozott, mikor sárgarépa ízesítésű gabonapelyhet fogyasztottak – az ízesítetlen gabonapehellyel összehasonlítva. Azonkívül, azok a csecsemők, akik az anyjuk által elfogyasztott sárgarépa révén szereztek tapasztalatot megszületésük előtt, jobban szerették a sárgarépa ízű pelyhet a natúrnál. Azoknál a csecsemőknél, akik anyja vizet ivott a várandósság és a szoptatás alatt, nem mutatkozott ilyen különbség.
Ezért, ha egy várandós nő változatosan, zöldségfélékben dúsan étkezik, gyermeke valószínűleg több különböző ízt megkedvel, mint az a gyermek, aki csak korlátozottan volt kitéve a különféle élelmiszerek megtapasztalásának a várandósság és a szoptatás közben.
A különféle élelmiszerek preferálása gyerekkorban tovább fejlődik és a szülőknek életbevágó szerepük van az egészséges étkezési szokások kialakulásának elősegítésében. A környezetet, amiben a gyerek fejlődik, és étkezik, nagyban befolyásolják a szülők. Ha kellemes környezetet sikerül teremteni és az új élelmiszerek önkéntesen, nem kényszerítve kerülnek bevezetésre, akkor a gyermek sokkal nagyobb valószínűséggel fogja azokat előnyben részesíteni. Az étkezéssel kapcsolatos szülői bátorítás és szokások pozitív kapcsolatban állnak a zöldségfogyasztással.
Neofóbia, válogatósság és akaratosság
A neofóbia idegen szó, az újdonságoktól való félelemre, esetünkben a gyermek új élelmiszerek kipróbálásával kapcsolatos averzióját jelöli. A szülők gyakran folytatnak küzdelmet azért, hogy gyermekeik új élelmiszereket, ételeket próbáljanak ki, majd könnyen feladják, mikor a gyermek nem hajlandó azokat elfogyasztani. A gyermekek alkalmanként az ismerős élelmiszerekre is rosszul reagálnak, amit válogatósságnak nevezünk. Az akaratosság az újdonságtól való félelem és a válogatósság kombinációja. Ezek a problémák 2-6 éves kor között érik el csúcspontjukat, majd felnőttkorra egy állandósult alacsony szintre csökkennek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Amit a szülők tehetnek
A szülők ismételt próbálkozásokkal, a modellszerep vállalásával és a környezet szabályozásával fontos szerepet játszanak abban, hogy a gyerekeket a zöldségfélék fogyasztására bátorítsák, és abban segítsék. Minél több új élelmiszerrel találkozik a gyermek, annál valószínűbbnek tűnik, hogy azokat kipróbálja és megszokja. Egy gyermeknek 10-15 ízlelési alkalomra is szüksége lehet egy új élelmiszer esetében, míg megkedveli azt, ezért pár próbálkozás után feladni általában azt jelenti, hogy meghiúsul az újdonság bevezetése. A szülőknek nem szabad nagy mennyiségű új élelmiszer elfogyasztását erőltetniük, hanem helyette dicsérjék meg őket egy- vagy két új élelmiszer kis mennyiségben való kipróbálásáért. Idővel, továbbfolytatva, ez el fog vezetni az új zöldségféle megszokásához és fogyasztása iránti nagyobb vágyhoz.
A mintaadás fontos része a gyerekek motiválásának a zöldségfélék fogyasztására. Ha a gyerekek azt látják, hogy egy felnőtt élvezettel próbál ki új ételeket, valószínűbben próbálják ki azokat maguk is. Ráadásul, ha a zöldségfélék azonnal hozzáférhetőek a gyerek számára, akkor ez fokozhatja fogyasztásukat.
Az étel tetszetősebb módon, több szín és forma felhasználásával tálalva jobban felkeltheti a gyerekek érdeklődését az új élelmiszerek kipróbálására. Például, a szülő arcokat vagy képeket alakíthat ki a tányéron, és eltérő formákra, alakzatokra vághatja a zöldségeket. Az élelmiszer, egy további lehetőségként, - figyelemmel az élelmiszerhigiénére - kínálható nyers vagy feldolgozott (hőkezelt) formában is. Sőt, a gyerekek bevonása az ételkészítésbe, és ha lehetséges a zöldségek kerti vagy cserepes termesztésébe, szintén növelheti vágyukat az új zöldségfélék kipróbálására.
A gyermekek ételpreferálása korai életkorban formálódik, a szülők pozitív hatással lehetnek erre egy olyan környezet megteremtésével, ahol az étkezési szokások vannak a középpontban. Azáltal, hogy a gyermekek ismételten fogyasztanak kis mennyiséget az új élelmiszerből; hogy az egészséges táplálkozás kerül modellezésre; hogy a gyermekeket bevonják a zöldségfélék termesztésébe, elkészítésébe, csakúgy, mint a vonzó kialakítású ételtálalásba, fejleszthető egy gyermek étkezési környezete.
Ez is érdekelhet
Forrás: Európai Élelmiszer Információs Bizottság (EUFIC)
