Ismerjük meg!
A meggy (Prunus cerasus) a Rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó kedvelt, nálunk nyár elején, közepén érő csonthéjas termésű, bordó színű, erősen festő levű gyümölcs. Apró virágai fehérek, április végén, május nyílnak. Kifejezetten jól bírják a fagyot.
A meggy Eurázsia szerte elterjedt, ősidők óta megtalálható egészen Észak-Indiától a Balkán-félszigetig. Hazánkban a XVII. századig elsősorban a vadmeggyet ismerték, majd elterjedt a spanyolmeggy és az apróbb szemű, finom zamatú cigánymeggy, ami elsősorban nyers fogyasztásra kellemes.
A gyümölcs időjárástól függően május végétől csaknem július végéig, tőlünk északabbra augusztusban érik be. A meggy nem utóérő, éretlenül nem érdemes szedni, netán vásárolni. Jó néhány fajtáját ismert, melyek közül csak a hazai kertek fáit vesszük sorra: Június elején érik a Meteor, a Csengődi csokros, melyek elsősorban friss fogyasztásra ajánlhatók, majd beérnek a Favorit, a Korai pipacsmeggy, az Érdi jubileum, június közepén a kemény húsú Érdi bőtermő meggyek gyümölcsei. A június végi fajták közül kiemelendő híresen finom hazai meggyfajunk az idegen-megporzásra szoruló, ún. önmeddő Pándy meggy. Nem lehet pontosan tudni, hogy honnan származik. A szájhagyomány szerint egy Pándy nevű huszárkapitány magról nevelte debreceni kertjében a múlt század közepén. Más híres gyümölcstermelő városaink is versenyeznek a Pándy meggy gazdája címért. Az érési sorban június vége felé utána következnek a spanyolmeggy, majd a tiszántúli fajták, a Kántorjánosi, a július eleji nagy szemű, világos piros, kemény húsú Debreceni bőtermő és az élénk, kárminpiros színű Újfehértói fürtös. Általában elmondható, hogy a későbbi fajták jobban megfelelnek mélyhűtésre és tartósításra, nagyobb szeműek, könnyebben kimagozhatók.
Miért jó?
A gyümölcs leve értékes antioxidáns színanyagokat tartalmaz, katekineket, flavonoidokat, antociánokat, kumarint. A friss gyümölcs gazdag gyümölcssavakban, melyek közül kiemelendő az almasav. Savtartalmának köszönheti, hogy kevésbé fogyasztják frissen, mint a cseresznyét, inkább főzve és befőttként kedvelt. Savtartalma elfedi ugyani, de jelentős gyümölcscukor-tartalommal is bír.
100 g gyümölcs energiatartalma 58-60 kcal. Rengeteg A-vitamint (1000 NE). B1-vitamint (0,05 mg), B2-vitamint (0,06 mg), C-vitamint 10 mg-ot. A fémek közül gazdag vasban, kalciumban (22 mg) és magnéziumban. Található benne továbbá 19 mg foszfor. Sok gyümölccsel ellentétben frissen fogyasztva sem puffaszt, sőt inkább enyhíti az ilyen panaszokat. A gyümölcs leve segít emésztési zavaroknál, enyhíti a hasmenéses panaszokat, serkenti az anyagcserét, jótékony. májfunkció-zavarok esetében, vérszegénység ellen. Gyümölcse gyulladásgátló hatású, enyhíti a hörgők gyulladását. A termés értékes hatóanyagai az alantoin, amigdalin, aszparagin, cianidin, metil-szalicilát. Levét a gyógyszergyártásban is használják színezőanyagnak, aromaanyagként, mellesleg pedig bizonyos esetekben segíti a hatóanyagok jobb felszívódását.
Levele és az érett gyümölcsről leválasztott, megszárított gyümölcskocsánya - vagy ahogy mindenki ismeri, szára - gyógynövényi drog. Fő hatóanyagai a cseranyagok. Gyógytea-keverékek alkotóiként segíti a vizelet-kiválasztást, vizelethajtó, fogyasztó hatású. Teája kiváló köhögéscsillapító. Ne dobjuk kis meggondolatlanul a szemétbe, inkább szárítsuk meg, és tegyük el téli meghűlések idejére. A gyógyteát láz és idegesség ellen is ajánlott kortyolgatni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Levelei gyulladásgátló hatásúak, puffadás ellen is hatásos. Uborkaeltevéshez használják a kapor mellé. A népi gyógyászatban is régóta ismert. A gyümölcskocsányt és leveleket a maihoz hasonlóan, a fa sérülésekor kicsurgó gyantát görcsoldóként használták.
Pollenje és a meggyméz is értékes.
Hogyan fogyasszuk?
A meggy a fáról leszedve 3-6 napig tárolható hűtőszekrényben 0 °C körüli hőmérsékleten. Csak -1 °C alatt kezd megfagyni. Bár frissen is ehető, nagy mennyiség nagy gyümölcssav-tartalma miatt hasfájást, hascsikarást okozhat. Miután értékes színes hatóanyagai főzve, sütve is érvényesülnek, fogyasszunk belőle minél többet! Kellemes íze van süteményekben, - főként pitékben, rétesekben, zselés gyümölcstortákban -, gyümölcslevesként, kompótként, gyümölcslének, nektárnak fogyasztva. Friss gyümölcsjoghurtot is keverhetünk belőle. Sokféleképpen tartósítható; mélyhűthetjük, befőttként, rumos meggynek, szörpként télire is eltehető. Bor készíthető belőle.
Tippek, tanácsok
Ez is érdekelhet
Érdekességek
A meggy latin nevében felismerhető cerasus vagy a görög kerasos szó az ókorban egyértelműen cseresznyét jelentett. Nem tudni pontosan, mióta termesztették a meggyet és különböztették meg rokonától, a cseresznyétől. Magyarul minden esetre teljesen más névvel illetjük, és ősi finnugor-eredetű szónak tartják. Helyiségneveinkben és családnevek között is igen gyakori, ami szintén arra utal, hogy a magyarok régóta ismerik a meggyet. A csonthéjas mag archeológiai leletekből is előkerült, s ezek előfordulása szintén keleti, ázsiai elterjedésre utal. Európa nyugati fele csak később ismerte meg a meggyet. Nagyobb mennyiségben csak a XV.-XVII. századtól termesztették. II. Frigyes (1712-1786), porosz király egyik kedvenc gyümölcse volt, híres potsdami Sanssouci kastélyának üvegházaiban termesztette. A meggyfa kemény színes fája értékes bútoralapanyag. A meggy levelét egyébként korábban nem csak teának fogyasztották, dohánylevél helyett is elfüstölték.
