Szója: egy egzotikus ismerős

Ismerjük meg!

A szójabab (Glycine max) Magyarországon szinte máig egzotikusnak számít, hiszen csak alig több mint egy évszázada kezdtek először a termesztésébe. Arra sincs túl sok esély, hogy idővel hobbykertjeinkben fogunk szójababot termeszteni, már csak azért sem, mert eredeti formájában gyakorlatilag élvezhetetlen a termése. Magát a növényt Ázsia délkeleti részén évezredek óta ismerik, igaz, hogy az időszámítás előtt V-II. évezredben nem emberi fogyasztásra szánták, hanem csak talajjavításra. Mintegy háromezer évvel ezelőtt azonban Kínában felismerték, hogy fermentálással, vagyis a szója rostszerkezetének fellazítására szolgáló erjesztő-hőkezelő eljárásokkal ehetővé lehet tenni. Távol-Keleten azóta is alapvető élelmiszernek számít. Európában az 1700-as években ismerték meg, Magyarországra még később került: a XIX. század végén kis mennyiségben elkezdték a termelését. Nem volt népszerű: kellemetlen ízűnek találták, és amikor a II. világháború idején nagyobb mértékben termesztették, akkor is inkább a termésből kinyerhető olaj miatt, mintsem élelmiszerként. Új nemesítések, illetve az egyre kifinomultabb feldolgozási eljárások következtében a szójából ma változatos termékcsalád készül, és ezek mindegyike megszabadult mindenféle kellemetlen mellékíztől.

Miért jó?

A kérdésre, hogy miért is érdemes fogyasztani, Erdélyi-Sipos Alíznak, a TESZ Alapítvány dietetikusának szakvéleménye adja meg a választ. Eszerint a szója az egyetlen növényi fehérje, amely az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen aminosavakat (fehérje alkotórészeket) tartalmazza, ezért jól használható a húsmentes táplálkozási irányzatot követők étrendjében. Ajánlható ugyanakkor a sok húst evők számára is, hiszen a szója becsempészésével az étrendbe csökkenthető a felhasználandó hús mennyisége. A szója gazdag kálium-, magnézium-, vas- és E-vitamin-forrás. Nincs benne koleszterin, sőt a préselt szójababból kivont szójaolaj jelentős része a koleszterinszint-csökkentő linol- és linolénsav. Nagy mennyiségben tartalmaz lecitint, amely az agy és a máj működéséhez szükséges. A szójában számos olyan anyag található, amelyeknek ösztrogénszerű hatása van. Ezek bizonyos körülmények között csökkentik az ösztrogénfüggő emlődaganat kialakulásának esélyét. A változó korú nőknél úgy találták, hogy a szója rendszeres fogyasztása alkalmas bizonyos tünetek, például a hőhullámok enyhítésére, férfiak esetén pedig a prosztatarák kockázatának csökkentésére.

Hasonlítsuk össze a szója és a sertéshús tápanyagtartalmát!

Jó tudni!

A dietetikus szakértő ugyanakkor mértékletességre int: arra is figyelmeztet, hogy a szójabab ugyanúgy rendelkezik káros, mint előnyös élettani hatásokkal. A benne található fitoösztrogének könnyen konkurálhatnak szervezetünk természetes hormonjaival, különösen, ha a szükségesnél nagyobb mennyiségben fogyasztjuk. Ennek a veszélye főleg kisgyermekek esetében áll fent, akiknek a hormonháztartása még kialakulatlan. A szójából készült ételek - hasonlóan a többi hüvelyeshez, borsó- és babféléhez - hasi diszkomfortérzést, gázképződést okozhatnak. Mint mindenre, így a szójára is igaz: mértékkel kell fogyasztani ahhoz, hogy elsősorban az előnyeit élvezhessük. Vannak, akiknek szervezetében allergiás reakciókat vált ki a szója. Nekik nemcsak a szójakészítményeket kell kerülniük, hanem figyelni kell sok egyéb élelmiszerre is, hiszen számos édes- vagy sütőipari termék, húskészítmény gyártásakor felhasználnak szójafehérje készítményeket, szójakoncentrátumot, szójaizolátumot, illetve extrudált szóját. Számukra csak az a termék fogyasztható az allergiás reakciók veszélye nélkül, amelynek csomagolásán fel van tüntetve a szójamentességet jelző felirat.

Hogyan fogyasszuk?

kímélő vasi pecsenye Szójás rakott zöldbab Karfiolleves szójával A szárított szójakészítmények (kocka, granulátum, pehely) önmagukban íztelenek, ezért ajánlatos a felhasználás előtt egy-két óráig fűszeres vízben áztatni, kihasználva azt a tulajdonságukat, hogy nagy mennyiségű folyadékot képesek felszívni, térfogatuk többszörösére duzzadva. Közvetlenül felhasználás előtt a szóját jól ki kell csavarni. Szójagranulátumból áztatás után minden olyan étel elkészíthető, amihez darált húst használunk, akár teljesen, akár részben felváltva a húst, így fasírt, töltött káposzta, rakott zöldségfélék vagy olaszos tészták is. Ugyanígy a szójakockából áztatás után készíthető ragu, pörkölt, gulyás, stb., vagyis minden olyan étel, amihez egyébként kockára vágott hús szerepel a receptben. A tofu áztatás nélkül alkalmas például körözött, ízesített krémek, rántott szelet készítésére.

Tippek-tanácsok

Húspótló ételt egyszerűen készíthetünk szójászeletből kockából vagy granulátumból, ha előtte marha- vagy tyúkhús-leveskockából főzött vízben áztatjuk. Csak szójaliszt felhasználásával nem lehet süteményeket, kenyeret készíteni. Általában a búzaliszt 10-15 százalékát válthatjuk ki vele. Az így készült tészta, kenyér magasabb, lazább, táplálkozás-élettanilag értékesebb, mint a tisztán búzalisztből készültek. A szójalisztet belekeverhetjük palacsinta, nokedli tésztájába is.

Ez is érdekelhet

koleszterinszint csökkentése

Jelentősen csökkenhet a koleszterinszinted, ha ezt szeded

Belgyógyászat

Mandula: a szívgyógyszer és a bőrápoló

éjszakai ébredés

Ezért ébredünk fel 2 óránként éjszaka: 6 gyakori, alig ismert ok a visszatérő jelenség hátterében

gyulladáscsökkentő ételek

A 10 legerősebb gyulladáscsökkentő étel: rákmegelőző, immunerősítő hatásuk is van

Érdekességek

A legnagyobb karriert ez a növény Észak-Amerikában futotta be: bár csak a hatvanas években kezdték termeszteni, mára az Egyesült Államok a világ legnagyobb szójatermelő országává vált. A szójababból préselt olajat a második világháború idején a repülőgép-ipar is használta.