- Mekkora probléma a gyógyszerhamisítás?
- A hamis gyógyszerek készítői kihasználják a beteg emberek, a gyógyulni vágyók, az orvos- és gyógyszerészeti tudományban feltétel nélkül bízók helyzetét. Világszerte aggasztó méreteket öltött, és egyre komolyabb károkat okoz a gazdaságnak is. Terjedésének megfékezésére a gyógyszeripar egyedül nem képes, globális együttműködésre, politikai összefogásra és a termékek nyomon követését segítő, új technológiai megoldásokra van szükség. Hazánkban a hamis készítmények térhódítása még viszonylag kezdeti stádiumban van, de a fogyasztói tudatosságot már most is növelni kell. A szellemi tulajdonjogok érvényesítését szolgáló jogszabályok szigorítására is szükség van.
- Nem megfelelő a jelenlegi szabályozás?
- Több ponton sem elég szigorúak a jelenlegi szabályok. A hamis gyógyszerpiac növekedése becslések szerint évi 12-16 százalék, amely elsősorban a fejlődő országokban ölt aggasztó méreteket, ahol a forgalmazott gyógyszerek akár fele is hamis lehet. Európában a teljes piac 10 százalékát teszik ki a hamis gyógyszerek, ez évente mintegy 500 milliárd eurós adókiesést jelent a nemzeti költségvetéseknek.
Magyarországon még nem jellemző az úgynevezett "parallel" vagy párhuzamos kereskedelem, amely Nyugat-Európában hamis gyógyszerek terjesztésének melegágya. A párhuzamos kereskedelem az a folyamat, amelynek során az olcsóbb árszínvonalú országban beszerzett készítményt a drágább árszínvonalú országban hozzák piacra. Ezzel a parallel kereskedők sokszor igen nagy haszonra tesznek szert, amelyből a betegek nem, vagy alig részesülnek. Az EU-szabályozás szerint erre az "áruk szabad áramlása" alapfeltétel miatt lehetőség van. A gyógyszereket azonban az importáló átcsomagolja, helyi nyelvű betegtájékoztatóval látja el. Itt van lehetőség a visszaélésre.
Az Európai Unión belül a szabályozás nem elég szigorú ahhoz, hogy eközben ne kerülhessen hamisítvány a legális ellátó láncba. A jelenlegi EU szabályozás lehetővé teszi a gyógyszerek átcsomagolását, átcímkézését. Ez egyrészt tévesztésekhez vezethet, másrészt megnyitja a lehetőséget a hamis készítmények becsempészésére - így keveredik az eredeti készítmények közé a hamis gyógyszer. Ezt a gyakorlatot kellene szigorúbb szabályozással megszüntetni.
- Hol gyártják a hamis gyógyszereket?
- Nemzetközi viszonylatban a lefoglalt hamisítványok legtöbbször Indiából, valamely közel-keleti országból vagy Kínából származnak. Volt már példa arra is, hogy az USA-ban vagy Lengyelországban előállított hamis készítményekkel találkoztak a vámosok.
A hamis készítményeket nem laboratóriumi környezetben, hanem kimondottan "barkács" jelleggel állítják elő, korántsem steril körülmények között. A sufnikban készülő tablettákat betonkeverőkben bevonatozzák, a padlóra terítve szárítják. A hatóanyagokat haszontalan, emberi fogyasztásra alkalmatlan anyaggal pótolják. Hamis készítmények bevizsgálása során találtak már krétaport, kábítószert, színes készítményekben pedig téglaport töltőanyagként. A hamisítók egyre gyorsabb ütemben fejlődnek, fejlett nyomdatechnikai eszközökkel rendelkeznek, így a csomagoláson a gyógyszer biztonságossági elemek felismerése is egyre nehezebb.
A szállítás során is akad példa leleményes megoldásokra: Kínából származó játékállatokban, hangszóróba rejtve próbálták a világ más országaiba eljuttatni a hamis tablettákat. Egyre több poggyászban találnak nagy mennyiségű hamis készítményt, mely tengeren jut el Nyugat-Európai kikötővárosokba, ahonnan kisebb mennyiségekbe szétcsomagolva dílereken keresztül terítik.
- Milyen gyógyszereket hamisítanak leginkább?
- Az úgynevezett életmód-gyógyszereket, tehát fogyasztószereket, szexuális problémákat kezelő gyógyszereket. De egyre növekszik az életmentő (rákellenes, szív- és keringési), a pszichiátriai betegségek elleni, az infekciók és a HIV/AIDS elleni gyógyszerek aránya is.
- Magyarországra hogyan kerülhetnek hamis gyógyszerek?
- Bár nálunk is fellendülőben van a hamis készítmények kereskedelme, a hazai szigorú ellenőrzésnek köszönhetően legális forgalmazási csatornákon keresztül (gyógyszertárak, egyéb kiskereskedelmi egységek) hamis gyógyszereket nem árulnak.
Az engedély nélküli gyógyszer-kereskedelem különböző formái már szinte minden országban jelen vannak - csomagküldő szolgálatok, virtuális internetes "gyógyszertárak" (e-pharmacy), piaci és utcai árusok formájában.
Fontos tehát, hogy elkerüljük az interneten lépten-nyomon fellelhető bizonytalan gyógyszer-beszerzési forrásokat. Ne csodálkozzunk, hogy probléma esetén az internetes honlap mögött rejtőző kereskedő fellelhetetlen, nincs vagy hamis a postacíme, reklamálni nem lehet. Nem igaz az az állításuk sem, hogy lopott eredeti készítményt forgalmaznak olcsóbb áron: a kereskedelmi raktárakat szigorúan őrzik, minden eredeti dobozt nyomon tudnak követni, nem kerül sor lopásokra.
- Meg lehet akadályozni a gyógyszerhamisítást?
- A megfékezés érdekében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hamisgyógyszer-ellenes munkacsoportot hozott létre. Az Európai Gyógyszerügynökség munkacsoportokat állított fel, amely az Európai Unió területén megjelenő gyógyszerhamisítás elleni kérdésekkel foglakozik. Magyarországon a probléma megelőzésére és kezelésére megalakult a Magyar Gyógyszerrendészeti Csoport, melyben az Országos Gyógyszerészeti Intézet, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP), az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vesz részt.
Az Európai Unióban is példaértékű előrelépésnek tekinthető a Vám- és Pénzügyőrség és az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete között született megállapodás, mely lehetőséget ad arra, hogy a gyártók, a forgalmazók, a hatóságok, ellenőrző szervezetek sikeresen lépjenek fel a hamisítás ellen. A gyártók hangsúlyos szerepet kapnak a hatóságok munkatársainak továbbképzésében és felkészítésében a hamis gyógyszerek felismerésére. Az együttműködés keretében a VPOP munkatársai 24 órában fogadják a bejelentéseket. A lefoglalt szállítmányok esetében igénybe veszik a gyógyszergyártók segítségét a hamis készítmények laboratóriumi kivizsgálásában.
A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) pedig tudatosságnövelő, felvilágosító programokat, kampányokat kezdeményez, felhívja a lakosság figyelmét, hogy ellenőrizetlen forrásból származó gyógyszerek és termékek helyett mindig a biztos forrású eredetit válasszák és vásárolják.
