Az Oxfordi Egyetem Churchill Kórházi és Trópusi Orvostudományi Központjából irányított kutatást a brit Nemzeti Egészségkutatási Intézet (NIHR) sürgős közegészségügyi tanulmánynak minősítette - olvasható a brit kormány hivatalos híroldalán . Ez érthető, hiszen elképzelhető, hogy az oltások közötti intervallum pontos meghatározása és az oltási kombinációk erősebb, szélesebb körű vagy hosszabban tartó védettséget eredményeznek. Ahogy az is lehetséges, hogy ez a fajta eltérés a gyártók által meghatározott rendtől nem vezet sehova, vagy éppen ront a helyzeten. Ha meglesznek ezek az információk, még pontosabb vagy szigorúbb oltási rendet lehet kialakítani a jobb hatékonyság érdekében.
Az oxfordi egyetemi kórházak honlapján is ismertetett kutatás 7 millió font (közel 2,9 milliárd forintnak megfelelő) állami támogatást kapott, és 13 hónapig fog tartani. Várhatóan több mint 800, legalább 50 éves önkéntes vesz majd részt benne nyolc helyszínen, két londoni kórházban, Southamptonban, Birminghamban, Bristolban, Nottinghamben, Liverpoolban, illetve Oxfordban.
Nincs kőbe vésve, hogy csak egyféleképpen lehet oltani
A tanulmányon dolgozó kutatók arra törekszenek, hogy minél több bizonyítékot gyűjtsenek azokról a hatásokról, amelyeket az okoz, ha eltérő típusú az oltás első és a második dózisa, illetve, ha ugyanazt a vakcinát alkalmazzák mindkét adagnál, de a beadásuk között időtartamkülönbség van.
A klinikai tanulmány figyelemmel kíséri a különböző adagolási rendek betegek immunválaszaira gyakorolt hatását, és hogy növelhető-e az oltási program rugalmassága ilyen módszerekkel. A kutatók természetesen a brit oltási program életképességének javításáról beszélnek - emiatt az etikai jóváhagyást is ott kapták meg, beleértve a brit felügyeleti hatóság, az MHRA beleegyezését -, de valójában az egész világnak dolgoznak. Az ugyanis ma már világosan látszik, hogy egyelőre nincs elég vakcinagyártó kapacitás a világon, így nehéz egységes gyakorlatot kialakítani országonként. Ha az adagok beadása közötti időtartam, sőt az egyes vakcinatípusok felhasználásában is van mozgástér, az jelentősen felgyorsíthatja vagy akár stabilizálhatja az oltási programot - a brit kormány hivatalos híroldala szerint.
Matthew Snape, az Oxfordi Egyetem oltási szakértője a kórház híroldalán kifejtette: "Ez egy rendkívül izgalmas tanulmány. Ha bebizonyítjuk, hogy ezek a vakcinák felcserélhetők ugyanabban az oltási ütemezésben, az nagyban növeli a beadásuk rugalmasságát, és utat mutathat ahhoz, hogyan lehetne növelni az új vírustörzsek elleni védelem szélességét."
A vizsgálatnak nyolc különböző ága lesz, nyolc különböző kombinációt és intervallumot tesztelve:
Oxford/ AstraZeneca és Oxford/ AstraZeneca - 28 nap különbséggel
Oxford/ AstraZeneca és Oxford/ AstraZeneca - 12 hét különbséggel
Pfizer/ BioNTech és Pfizer/ BioNTech - 28 nap különbséggel
Pfizer/ BioNTech és Pfizer/ BioNTech - 12 hét különbséggel
Oxford/ AstraZeneca és Pfizer/ BioNTech - 28 nap különbséggel
Oxford/ AstraZeneca és Pfizer/ BioNTech - 12 hét különbséggel
Pfizer/ BioNTech és Oxford/ AstraZeneca - 28 nap különbséggel
Pfizer/ BioNTech és Oxford/ AstraZeneca - 12 hét különbséggel
Mire számítanak a szakemberek?
A pácienseket február folyamán toborozzák az NHS COVID-19 vakcinakutatási nyilvántartásán keresztül, az oltások pedig várhatóan a hónap közepe felé kezdődnek, és a kezdeti eredményeket a nyári időszakban teszik elérhetővé. A kutatásnak saját honlapja is van, ahol további részleteket is megosztanak az érdeklődőkkel, és azokkal, akik csatlakozni akarnak a kísérlethez.
Ha a tanulmány ígéretes eredményeket mutat, az MHRA hivatalosan is értékelni fogja az új oltási rendszerek biztonságosságát és hatékonyságát, mielőtt azokat széles körben bevezetnék.
Jonathan Van-Tam professzor, a kutatás felelős vezetője kifejtette, hogy mi a létjogosultsága egy ilyen tanulmánynak: "Tekintettel a lakosság COVID-19 elleni immunizálásának elkerülhetetlen kihívásaira és a potenciális globális ellátási korlátokra, mindenképpen előnyös, ha olyan adatok állnak rendelkezésre, amelyek támogathatják a rugalmasabb immunizációs programot, amennyiben arra szükség van, és amelyet a gyógyszerészeti hatóság jóváhagy. Ez a tanulmány ígéretes lehetőség arra, hogy jobban lássuk, miként használhatjuk az oltóanyagokat , hogy felülkerekedjünk ezen a csúnya betegségen. Az is lehetséges, hogy a vakcinák kombinálásával az immunválasz fokozódhat, ami még magasabb antitestszinteket eredményez. Ha ezt nem mérjük fel egy klinikai vizsgálatban, akkor nem fogjuk tudni. "
