Dns-Kutatás

Az eddig ismert legősibb, mintegy kétmillió éves DNS-t mutatták ki tudósok Grönland északi részén.

A népszerű vélekedés szerint minden embernek él egy hasonmása a Földön. Most kutatók bizonyították, hogy a hasonmások közös genetikával és életmódválasztással is rendelkeznek, így tulajdonképpen egymás távoli rokonainak tekinthetők, csak erről nem tudnak.

Ki gondolta volna, hogy egyszer megszületik a fogyasztói genetika, és ez olyan veszélyekkel fenyeget, amelyekről korábban legfeljebb a sci-fi-ben lehetett olvasni. Márpedig ma ott tartunk, hogy rendkívül egyszerűvé vált az egyének azonosítása a névtelen DNS-adatbázisokból. Még akkor is, ha valaki soha nem adott genetikai mintát.

A dél-libanoni Szidón városa közelében egy középkori sírgödörben talált csontvázak teljesen új megvilágításba helyezik a közel-keleti keresztes hadjáratok korszakát. Nem olyan egyértelmű, hogy kik voltak a keresztesek, mint azt korábban gondoltuk.

A DNS-ben lévő epigenetikai markerek sokkal bonyolultabb részleteket tárhatnak fel bárkiről, mint a jelenlegi technikák. Emiatt a bűnüldöző szervek szerint az epigenetika kulcsfontosságú eszközökkel bővítheti a nyomozók arzenálját. De ez számos etikai kérdést vet fel.

Azonosította az Árpád-ház férfi tagjaira jellemző DNS-t III. Béla király csontmaradványaiból az Országos Onkológiai Intézet vezette nemzetközi kutatócsoport.