Koronavírus Terjedése
Koronavírus: mitől védenek pontosan a vakcinák?
Az elmúlt hetek során világszerte egyre több országban kezdték meg beoltani az embereket COVID-19 ellen. A vakcinák az eddigi kísérletek szerint hatékony védelmet nyújtanak az új koronavírus okozta megbetegedés ellen, de vajon mit várhatunk az alkalmazásuktól a pandémia megfékezése terén?
Kapcsolódó videók
Koronavírus-fertőzés tünetei és kezelése
A koronavírus régóta ismert, cseppfertőzéssel terjedő kórokozó, denevérekben kifejezetten gyakori. Számos variánsa ismert, több típusa okoz emberi betegségeket is. Közülük a legismertebb a 2002 novembere és 2003 júliusa között komoly SARS-járványt kiváltó vírus volt, amely világszerte több mint 8 ezer megbetegedést okozott, aztán eltűnt. Az új koronavírus (SARS-CoV-2) 2019 decemberében jelent meg Kína egyik nagyvárosában, felső légúti betegségeket, tüdőgyulladást okozva. A megbetegedés neve COVID-19. Halálozási rátája 3,4 százalék körüli, bár ez a ráta nagyban függ a betegek életkorától, egészségi állapotától.
Így terjed a koronavírus
Megfelelő óvintézkedések nélkül az új koronavírus okozta megbetegedések száma rövid idő alatt ugrászerűen megugorhat. Mindez pedig komoly terhet róna az egészségügyi ellátórendszerre.
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+12 °C
Minimum:
+0 °C
A pára, köd (itt-ott lassabb) feloszlása után napos időben lesz részünk fátyolfelhőkkel. Csapadék nem alakul ki. A légmozgás döntően gyenge vagy mérsékelt. A legmagasabb nappali hőmérséklet 11 és 15 fok között alakul. Késő estére -3 és +6 fok közé hűl le a levegő. Fronthatások napközben nem okoznak kellemetlenséget, így a frontérzékenyek tünetei várhatóan nem erősödnek fel.
