Mi az a vastagtű biopszia?
Az emlőből háromféle módon vesznek mintát: az egyik módszer a vékonytű-biopszia (aspirációs citológia), a második a vákuum asszisztált biopszia, a harmadik és talán legismertebb a vastagtű-biopszia, vagy másik nevén core biopszia. Mindhárom beavatkozás diagnosztikai eljárás, segítségükkel alapvetően azt lehet meghatározni, hogy egy adott elváltozás jó- vagy rosszindulatú-e. A vastagtű-biopszia olyan szövettani eljárás, amelynél egy mintavételi pisztollyal vesznek mintát az emlőben lévő kóros területekből, elváltozásokból. Magát az elváltozást leggyakrabban ultrahanggal, ritkán röntgenvezérléssel (stereotaxiával) célozzák meg, a mintavevő pisztoly segítségével így tudnak a megfelelő helyről szövethengereket venni.
Mikor van szükség vastagtű biopsziára?
Core biopsziát akkor végeznek, ha a mammográfián vagy az emlő ultrahangvizsgálatán gyanús elváltozást találnak. Ilyen esetben akkor is szükség van a vastagtű-biopsziára, ha az elváltozás érezhető panaszt nem okoz és nem is tapintható. A mintavételt képalkotó vizsgálat nélkül, pusztán a panaszok alapján nem lehet elvégezni.
Mit diagnosztizálnak vastagtű biopsziával?
A vastagtű-biopsziával az emlőrák mellett az emlődaganat-kezdemény (DCIS) is diagnosztizálható. Alkalmas a módszer jóindulatú folyamatok, így például fibroadenoma azonosítására is.
Hogyan végzik a core biopsziát?
A core biopszia elvégzéséhez altatás nem szükséges, mert előtte mindig alkalmaznak helyi érzéstelenítést. Az érzéstelenítés lidokainnal történik, kivéve, ha valaki allergiás rá, mert akkor más hatóanyagot választanak. A mintavételt röntgen- vagy ultrahangvezérléssel végzik - gyakoribb, hogy az utóbbit alkalmazzák. Maga az eszköz egy mintavevő pisztoly, annak segítségével tudnak kiemelni olyan szövethengereket, amelyeket a patológus vizsgálhat. Egy elváltozásból több mintát is vesznek. A mintavételt csattanó hang kíséri, de fájdalom nem jelentkezik, maximum kellemetlenség.
A mintavétel helyét a szövethenger kinyerése után pár percig nyomja az asszisztens annak érdekében, hogy a vérzés minimális legyen. Ezt követően steril kötés kerül a területre, a szövettani mintát pedig továbbítják a patológiai laborba. A patológus mikroszkóp alatt értékeli ki a mintát, majd mondja meg, hogy milyen elváltozásról van szó. A diagnózis pontossága 98-99 százalékos, így minimális az esélye annak, hogy az elváltozás beazonosítása nem megfelelő. Ebből adódóan az orvos nagy biztonsággal dönthet a szükséges kezelés jellegéről, tervezheti meg a terápiát, adott esetben dönthet a műtétről, a műtét előtti kemoterápiáról. Ha jóindulatú az elváltozás, akkor általában semmit nem kell tenni vele.
Mennyi időt vesz igénybe a vastagtű biopszia?
A vastagtű-biopszia elvégzése nem tart tovább 10 percnél. Ennyi idő alatt megtörténik az érzéstelenítés, a mintavétel, és a kötés is felkerül.
Hogyan kell készülni rá?
Nem kell különösebben készülni a core biopsziára.
Mire kell figyelni a core biopszia után?
A mintavétel helyén egy napig fent kell tartani a kötést, 2-3 napig pedig nem szabad erőt kifejteni azon az oldalon, amelyen a beavatkozás történt. Ez a gyakorlatban a nehéz csomagok cipelésének, illetve a torna gyakorlásának mellőzését jelenti. Ha nem figyelnek erre, akkor a mintavétel helye bevérezhet.
Előfordul, hogy a beavatkozás után fájdalom jelentkezik, főleg, ha a mintavétel helyén egy kis csomó képződött (ez a kis ödéma vagy bevérzés pár nap-hét alatt elmúlik). Ilyen esetekben szükség lehet hideg borogatásra vagy fájdalomcsillapítóra. Ha utóbbit kell alkalmazni, akkor fontos olyat választani, amelynek nincs hatása a véralvadásra (ez mindig szerepel a betegtájékoztatón).
Milyen veszélyei lehetnek a vastagtű biopsziának?
Minden biopsziának lehetnek veszélyei, történhet vérzés vagy éppen fertőzés is, de ennek esélye minimális.
A vastagtű biopszia jár sugárterheléssel?
Minimális sugárterheléssel csak a röntgenvezérelt mintavétel jár, amelyet akkor alkalmaznak, ha csak mammográfián látszó elváltozásból vesznek mintát. Általában azonban ultrahangvezérelt a beavatkozás, így nincs sugárterhelés.
Jár vele fájdalom?
A core biopszia egy picit kellemetlen, de nem fájdalmas.
Milyen szakorvos végzi a core biopsziát?
A core biopsziát olyan radiológus szakorvos végzi, aki általában rendelkezik úgynevezett komplex emlődiagnosztikai licencvizsgával. Ezek a szakorvosok kiemelten értenek az emlő radiológiai vizsgálataihoz. Elvileg patológus is szúrhat vastagtű-biopsziát, de Magyarországon csak egy-két olyan patológus van, aki végez ilyen beavatkozást.
Kinél nem végezhető?
Nincs ellenjavallat a vastagtű-biopsziánál, implantátummal rendelkező betegeknél is el lehet végezni. Persze, ilyenkor nagy gyakorlattal rendelkező radiológusra van szükség, hogy az implantátumot még véletlenül se szúrja ki.
Hasznos tudnivalók a vastagtű biopsziáról
A core biopsziát 1992 óta használják a világban, Magyarországon 1995-ben végezték az első ilyen beavatkozást.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Forrai Gábor radiológusnak.