
Mi az epehólyag-eltávolítás?
A máj által termelt epe fontos szerepet tölt be az emésztésben, azon belül is a zsírok lebontásában. Az epét a máj alatt elhelyezkedő epehólyag tárolja, hogy aztán étkezés során összehúzódva a patkóbélbe ürítse azt. Bizonyos megbetegedések, legtöbbször epekövesség esetén szükségessé válhat a szerv sebészi úton történő eltávolítása. Ezt nevezzük kolecisztektómiának, illetve ez az egyik leggyakrabban végzett általános sebészeti beavatkozás.
Mikor van szükség epehólyag-eltávolításra?
A kolecisztektómia olyan esetekben jöhet szóba, amikor az epehólyagot érintő megbetegedések a beteg életminőségét negatívan befolyásolják, a beavatkozás nélkül nem szüntethetők meg vagy akár súlyosbodhatnak a panaszok, esetleg az adott betegség jelentős kockázatot hordoz magában a beteg egészségére nézve. A leggyakoribb ilyen megbetegedés az epekövesség, de krónikus epehólyag-gyulladás és a szerv rosszindulatú daganata ugyancsak jelenthet műtéti indikációt. A mérlegelés alapja mindig az, hogy az epehólyag-eltávolítás következményei kedvezőbbek-e, mintha a betegség, amelyet kezelnek általa, megmarad. Lehetséges ugyanis epehólyag nélkül is egészséges életet élni. Az epehólyag-eltávolítás sok esetben elektív beavatkozás, ami azt jelenti, hogy egy előre beütemezett, nem sürgős műtétet végeznek.
Hogyan zajlik az epehólyag-eltávolítás?
A legelterjedtebb módszer az altatásban végzett laparoszkópos kolecisztektómia. Ennek során a sebész több apró bemetszést ejt hastájékon: a köldök felett, a szegycsont alatt és a jobb bordaív alatt. A hasüregbe széndioxidot fúj, hogy a műtéti terület áttekinthetőbbé váljon, majd a bemetszéseken keresztül bevezetett optika és sebészi eszközök segítségével kimetszi és eltávolítja az epehólyagot, illetve előzőleg leköti a szervből kivezető epeutat és artériát. A műtét végén kiengedi a szén-dioxidot, majd lezárja a bemetszéseket. A betegek általában egy-két napon belül otthonukba távozhatnak a beavatkozást követően.
Ritkán a laparoszkópia nem kivitelezhető. Ilyenkor nyitott műtéttel távolítják el az epehólyagot. Erre elsősorban sürgősségi esetekben, bizonyos keringési és légzőszervi problémák fennállása, korábbi hasi műtét után hátramaradt és kiterjedt hegszövet, illetve a laparoszkópia során váratlanul fellépő komplikációk, például erőteljes vérzés esetén lehet szükség. A sebész egy hosszabb, körülbelül 15 centiméteres vágást ejt a jobb hasfélen, a bordaív alatt, hogy azon keresztül hozzáférjen az epehólyaghoz. A nyitott műtét hátránya a kevésbé invazív laparoszkópiával szemben, hogy a kórházi tartózkodás és a gyógyulási idő is jelentősen hosszabb.

Mennyi időt vesz igénybe az epehólyag-eltávolítás?
A laparoszkópos kolecisztektómia átlagosan mintegy 60-90 perc, míg a nyitott műtét 1-2 óra alatt végezhető el.
Hogyan kell felkészülni az epehólyag-eltávolításra?
A műtétet megelőző 6-8 órában nem szabad dohányozni, ételt és italt fogyasztani, illetve a kezelőorvossal előzőleg egyeztetni kell a tartósan szedett gyógyszerek alkalmazhatóságáról is.
Mire kell figyelni epehólyag-eltávolítás után?
Laparoszkópos beavatkozás esetén a legtöbb beteg legfeljebb egy-két napon belül haza is mehet. Nyitott műtét után hosszabb, több napos kórházi tartózkodásra kell számítani. Az altatás és a fájdalomcsillapítók mellékhatásaként átmeneti hányinger jelentkezhet a műtétből felébredve, a hasüreg szén-dioxidos felfújása nyomán pedig szintén magától rendeződő hasi és vállfájdalmat tapasztalhat a beteg. A műtét utáni gyógyulási idő laparoszkópia esetén nagyjából két hét, nyitott műtétet követően hat-nyolc hét. Ez idő alatt javasolt kerülni a nehéz fizikai munkát és egyéb megterhelő tevékenységeket. Emellett figyelni kell a bőséges folyadékpótlásra és a kíméletes táplálkozásra.
Érdemes megemlíteni, hogy az epehólyag eltávolítása megváltoztatja az epeutak szerkezetét, ami az emésztésre is hatással van. Az epehólyag funkciója, hogy tárolja az epét, amíg arra nem lesz szükség. Akkor aztán összehúzódik, és tartalmát a vékonybélbe üríti, ahol az epe részt vesz az elfogyasztott táplálék lebontásában. A műtétet követően viszont az epe a májból közvetlenül a bélrendszerbe ürül. Ez a legtöbbször nagyjából az első egy hónapban kellemetlen emésztési panaszokat okoz, amikor a beteg zsíros, nehéz ételeket fogyaszt. Ugyanakkor az emésztőrendszer hosszabb távon képes alkalmazkodni az új helyzethez, és a panaszok fokozatosan megszűnnek, így az érintettek is visszatérhetnek megszokott étrendjükhöz, miután felépültek. Mindazonáltal ritkán előfordul, hogy az emésztési gondok tartóssá válnak.
Milyen szövődményei lehetnek az epehólyag-eltávolításnak?
Az alkalmazott módszertől függetlenül a kolecisztektómia általánosságban biztonságos beavatkozás, ritkán lépnek fel műtéti komplikációk. Ha mégis, úgy előfordulhat, hogy a műtéti seb vagy a hasüreg elfertőződik, illetve jelentkezhet akár erős vérzés is, ami újabb beavatkozást igényelhet. Ugyancsak ismételt műtétet tehet szükségessé, ha az epehólyag-eltávolítás során véletlenül megsérülnek a környező szervek, akárcsak az, ha nagy mennyiségű epecsorgás mutatkozik, amely tályogképződéshez és hashártyagyulladáshoz vezethet. Az alsó végtag vénáiban vérrögök is keletkezhetnek: ilyenkor a trombózis megelőzése érdekében véralvadásgátló gyógyszert kap a beteg.
Mindenképpen javasolt felvenni a kapcsolatot a kezelőorvossal, ha a műtétet követően magas láz, erős hasi fájdalom vagy duzzanat, sárgaság, az evést- ivást is ellehetetlenítő hányás és hányinger jelentkezik a betegnél, vagy ha a műtéti sebekből vér vagy váladék ürül, esetleg egyre nagyobb területen kivörösödik a környező bőrfelület. Ugyancsak problémát jelezhet a múlni nem akaró köhögés és légzési nehezítettség.