Mi az a gégemetszés?
A köznyelvi értelemben vett gégemetszésnek két formája van. Az egyik egy életmentő beavatkozás, amelyet akkor végeznek, amikor valamilyen légzési akadály zárja el a felső légutakat. Ilyenkor két gégeporc, a pajzsporc és a gyűrűporc közötti ligamentum conicumon (ez a porcok közötti vastagabb hártya) ejtenek egy bemetszést, amelyen keresztül biztosítani tudják a levegő légcsőbe áramlását. Ezt a megoldást conicotomiának nevezik (ez a szigorú értelemben vett gégemetszés), és akkor választják, amikor gyorsan kell eredményt elérni, mert a beteg már majdnem megfullad. A másik forma a légcsőmetszés, idegen kifejezéssel tracheotomia, amelyet általában a légcső második és harmadik porca környékén végeznek. Ennek többféle indikációja lehet.
Mikor van szükség gégemetszésre?
Gégemetszést akkor végeznek, amikor nincs lehetőség hosszabb műtétre. Ha van lehetőség műtétre, akkor légcsőmetszést végeznek, aminek többféle indikációja lehet. Történhet veleszületett vagy szerzett gége- és légcsőszűkület miatt, vagy akár sérülés következtében kialakuló gége- vagy légcsősérülés okán. Heges szűkületeknél is légcsőmetszésre lehet szükség. Előrehaladott garat- és gégedaganatoknál, műtéti kezelésük során is végezhetnek légcsőmetszést, mert megesik, hogy az aneszteziológus már a műtéti lélegeztetéshez szükséges intubációs tubust sem tudja lehelyezni.
Légcsőmetszésre van szükség akkor is, ha a gége- és garatnyálkahártya gyulladásossá vagy vizenyőssé válik, állapota pedig gyógyszeresen nem javítható rövidebb időtávon belül. Ilyenkor a gyulladás és az ödéma akadályozza a levegő légcsőbe jutását (ez esetben a légcsőbe szintén nem helyezhető le lélegeztetéshez szükséges intubációs tubus). Tartós, 72 óránál tovább tartó intubációnál is szükség van légcsőmetszésre, például akkor, ha a beteg kómás, és géppel kell lélegeztetni.
Régebben kétoldali hangszalagbénulás után is azonnal légcsőmetszést végeztek, de ma már rendelkezésre állnak olyan műtéttechnikai megoldások, amelyek ezt elkerülhetővé teszik.
Hogyan végzik a gégemetszést?
A gégemetszésnél a gége két nagy porca, a pajzsporc és a gyűrűporc közötti vastagabb hártyán, az úgynevezett ligamentum conicumon ejtenek egy bemetszést, a levegő légcsőbe áramlását azon keresztül biztosítják. A hártyán egy hegyesebb vagy élesebb eszközzel szinte egy mozdulattal be lehet jutni a gégébe.
A tracheotomia, amelynek pontos magyar neve nem gégemetszés, hanem légcsőmetszés, kicsit hosszabb műtéti beavatkozást jelent, jellemzően a légcső második és harmadik porcán végzik (tehát lejjebb, mint a gégemetszést). Ez általában tervezetten történik, helyi érzéstelenítés mellett. Megesik, hogy a beavatkozást altatásban végzik, de csak akkor, ha a légcsőmetszés indikációja nem maga a felső légúti szűkület. A beavatkozás során a légcsövön, annak porcain ejtenek bemetszést, miután a területet műtéti úton szabaddá tették. A légcső szabaddá tétele a bőrmetszés után az izmok széthúzásával folytatódik, majd a pajzsmirigy isthmusát (ez a pajzsmirigy jobb és baloldali lebenyét köti össze) átvágják, elvarrják. Ezt követően úgynevezett ablakot készítenek, ebbe helyeznek egy légcsőkanült, hogy azzal biztosítsák az alsó légutak levegőhöz jutását. Az orvosok igyekeznek mindig akkora metszést ejteni, amekkora a kanül átmérője. A behelyezés után egyesítik a sebszéleket, szükség esetén pedig csillapítják a beavatkozás során esetlegesen sérült pajzsmirigyszövet miatti vérzést is.
Mennyi időt vesz igénybe?
A gégemetszés néhány perc alatt elkészül, de nem tart sokáig a műtéti körülmények között végzett légcsőmetszés sem. Utóbbit szintén gyorsan elvégzik: ha nincs különösebb szövődménye, nem történik vérzés, akkor fél óránál nem tart tovább az elkészítése.
Mire kell figyelni gégemetszés után?
Gégemetszés és légcsőmetszés után a beteg nem tud beszélni, mert a hangszalagjai felé megszűnik a levegőáramlás. Erre fel kell készülni, mellette pedig szükség van megfelelő sebkezelésre. A műtét után az alsó légutak váladéka kanülön keresztül távozik, amelyet le kell szívni, a betegnek nyákoldót és nedvesítőszereket is kell kapnia. Az utógondozásra pár napig mindenképpen nagy figyelmet kell fordítani, ha pedig a kanül tartósan bennmarad a légcsőben, akkor is rendszeresen tisztítani és cserélni kell (az első cserére általában a műtét utáni ötödik-hatodik napon van szükség, ezt a kórházban végzik). Akkor is szükség van leszívásra, nedvesítésre, ha a beteget már hazaengedik, de tartósan kell kanült viselnie. Ezt, illetve a kanül cseréjét meg tudják tanítani a családtagoknak, de a betegek akár vissza is járhatnak miatta a gondozóintézetbe. Előfordul, hogy a kanülre csak rövid ideig van szükség, például allergiás eredetű, nagyfokú gégevizenyő miatt. Ilyen esetekben a kanül kivehető, a nyílás pedig zárható, összevarrható.
Fáj a gégemetszés?
Ha a beavatkozást helyi, úgynevezett infiltrációs érzéstelenítés mellett (ez jellemzően lidokainos injekcióval történik) vagy tartósan intubált betegeknél altatásban végzik, akkor nem jár fájdalommal, ha viszont sürgősségi okokból van szükség rá, akkor a beteg a beavatkozás előtti légszomj miatt érezhet fájdalmat. A gégemetszés vérzéssel is jár, mert a bőr felmetszése után az orvosoknak szabaddá kell tenniük a műtéti területet, ami értelemszerűen erek sérülésével is jár.
Milyen szakorvos végzi?
A gégemetszést és a légcsőmetszést a gégészek mellett sebészek is végzik.
Kinél nem végezhető?
Mivel a beavatkozásra mindenképpen szükség van, sokszor pedig egyenesen életmentő, indokolt esetben mindenkinél el kell végezni, a légutak biztosítását bármilyen körülmények között meg kell kísérelni.
Milyen szövődményei lehetnek a gégemetszésnek?
A pajzsmirigy a légcső és a gége porcai mellett helyezkedik el, de néha be is boríthatja a műtéti területet, szövete pedig nagyon vérzékeny. Persze, a légcsőmetszés műtétjét alapvetően olyan területen végzik, ahol normál körülmények között a lehető legkisebb eséllyel található pajzsmirigy-szövet, de így is számolni kell vele, hogy a pajzsmirigy (vagy annak széle) esetleg sérül. A műtét lehetséges szövődményei között első helyen az emiatti vérzés szerepel. Ha a sebet nagyon szorosan varrják össze, levegő kerülhet a bőr alá, a szövetek közé is. Műtét utáni szövődmény lehet az esetleges fertőzés is, amely a lágyrészek között indul. Ha a műtétet úgynevezett tracheomalácia mellett végzik (ennél a légcső belső fala ellágyult, porcai pedig összeeshetnek), akkor a légcső mögött futó nyelőcső is sérülhet. Ilyenkor sipoly alakulhat ki a légcső és nyelőcső között.
Hasznos tudnivalók a gégemetszésről
Ugyan a légcsőmetszés lassabban és bonyolultabban kivitelezhető, de esetében nem okoz problémát, ha tartósan beraknak egy tubust vagy kanült. Ezzel ellentétben a gégemetszésnél a hangszalagok alatt jutnak be a gégébe, amikor pedig a kanült vagy a tubust a nyíláson keresztül bedugják, akkor sérülhet a gyűrű- vagy a pajzsporc is, ami hegesedést okozhat. Emiatt ha sürgősen kell gégemetszést végezni, a vészhelyzet elmúltával általában műtéti körülmények között elvégzik a légcsőmetszést is.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész szakorvosnak.