Rövid leírás
A harapásemelés egy fogászatban használt gyűjtőfogalom, mást jelent a fogszabályozás tekintetében, és mást az állkapocs-ízületi kezelések esetében. Közös bennük, hogy a kezelőorvos egy készülék segítségével átmenetileg kiiktatja az alsó és felső fogsor teljes érintkezését, a két felület csak a két fogsor közötti készüléken keresztül találkozik.
A harapásemelés nem önálló kezelési mód: fogszabályozás esetén egy kivehető vagy beragasztott szabályozót egészít ki, állkapocs-ízületi kezelés esetén pedig legtöbbször egyéb szakemberek (például gyógytornász) bevonásával történik a terápia.
Mikor alkalmazzák/Mikor van rá szükség?
A harapásemelést a fogszabályozásnál a fogsorok egymáshoz viszonyított helyzetének tartós változtatására használják. Ilyenkor a harapásemelő egy átmenetileg használt készülék, amellyel az alsó és felső fogsor fogai közötti zavaró érintkezéseket kapcsolják ki.
Állkapocs-ízületi problémáknál a módszer arra szolgál, hogy az ízületet tehermentesítsék. Arra is használhatják az eljárást, hogy az állkapcsok kényelmi helyzetét megtalálják, illetve fenntartsák. Sokszor felmerül a használata csikorgatásnál, a fogsorok fokozott szorításakor is. Ilyenkor a fogak rossz funkció miatti fokozott kopását is csökkentheti az eljárás.
Mit kezelnek vele?
A fogszabályozó fogszakorvosok leggyakrabban a mélyharapás kezelésére használják a harapásemelőt. Mélyharapásról akkor beszélünk, amikor a felső metszőfogak zárt állapotban a kellenél jobban takarják az alsó metszőket. Emellett gyakran használják a módszert keresztharapás és túlharapás megszüntetésére is. Ezeknél a rendellenességeknél a fog kisebb, illetve nagyobb íven helyezkedik el, mint az ideális fogív. Ilyenkor a harapást azért kell átmenetileg megemelni, hogy a fog beállítható legyen a fogívbe. Emellett a harapásemelés szerepet kaphat a fogívek tágításakor is, illetve paradox módon egyes esetekben nyitottharapás kezelésekor is. Utóbbi rendellenesség leggyakrabban a frontfogak területén fordul elő: ilyenkor a frontfogak a kelleténél kisebb mértékben, vagy egyáltalán nem fedik egymást.
Hogyan kivitelezik a beavatkozást?
A kivitelezés a harapásemelő jellegétől függ. A fogszabályozásban használt harapásemelőt a legtöbbször fogászati tömőanyagból építi föl a fogorvos a fog felszínére, de olyan fémből készült változat is van, ami a fogfelszínre ragasztható. Létezik kivehető harapásemelő is, amelyet lenyomat alapján fogtechnikus készít. Az állkapocs-ízületi kezelések esetén általában ilyen kivehető készüléket használnak.
Természetesen bármilyen céllal alkalmazzák a harapásemelő készüléket, használatát a kezelés alapos megtervezése előzi meg. Ez a lenyomatvételen és viaszharapáson kívül magába foglalja a különböző képalkotó eljárásokat, a páciensről készült fotók készítését, társszakmák bevonását.
Mennyi időt vesz ez igénybe?
A harapásemelő felhelyezési ideje a készülék jellegétől függ. Ha a fogorvos építi föl tömőanyagból, vagy ragaszt be fémből készültet, akkor a művelet hamar megvan. A fogtechnikus által készített (legtöbbször állkapocs-ízületi fájdalom esetén használt) verzióknál szükség van lenyomatvételre és úgynevezett viaszharapásra, valamint az állkapocsízület egyéni mozgáspályáinak regisztrálására. A technikus ez alapján tudja elkészíteni az egyénre szabott készüléket. Az eszköz használati ideje a rendellenesség jellegétől, súlyosságától függ, pár héttől több hónapig terjedhet.
Mire kell utána figyelni?
A harapásemelő használatakor – mint minden fogszabályozó készülék és eszköz esetén – fokozott szájhigiéniára van szükség.
Milyen veszélyei lehetnek?
Ha a felső frontfogak nyelv felőli oldalára kerül a harapásemelő, átmeneti beszédhiba jelentkezhet. Ez a harapásemelő megszokása után elmúlik. Előfordulhat, hogy a harapásemelő leválik a fogról, illetve eltörik. Ilyenkor a letört darabot a páciens lenyelheti, vagy bekerülhet a légutakba is.
Jár vele fájdalom?
A harapásemelővel átmenetileg nyomásérzékennyé válhatnak a fogak.
Milyen szakorvos végzi?
Ha a harapásemelésre fogszabályozási okok miatt van szükség, fogszabályozó szakorvos foglalkozik vele. Ha állkapocs-ízületi probléma áll a háttérben, gnatológus bevonására is szükség lehet. A gnatológia az állkapocsízülettel, az alsó- és felső állkapcsok egymáshoz viszonyított állásával és mozgásával foglalkozó fogorvosi szakterület.
Kinél nem végezhető?
Ha a fogszabályozás kontraindikált, fogszabályozással egybekötött harapásemelés sem végezhető. Ilyen ellenjavallat lehet például a fogágybetegség vagy a gyökérfelszívódás. Emellett kontraindikált a harapásemelő használata az összetevőkel szemben fennálló allergia esetén is.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Kozma Eszter Réka fogszabályozó fogszakorvosnak.