Mi ez a beavatkozás?
Ha a könyökízület tönkremegy, beszűkülhet a mozgás, illetve fájdalom jelentkezhet. Ilyenkor válhat szükségessé, hogy a kopott ízületi felszíneket pótolják valamivel. Ez többféle könyökízületi protézissel történhet: létezik olyan, amelynél csak részlegesen cserélik a könyököt, és olyan is, amelynél az egész ízületet művi protézissel helyettesítik. A beavatkozás után a könyök mozgása szinte teljes lehet, illetve a fájdalom jelentősen csökken vagy megszűnik.
Mikor van szükség rá?
- A részleges protézisek közül az úgynevezett radiusfejprotézis a legelterjedtebb, amellyel az orsócsont (radius) könyökízület felőli végét cserélik ki. Erre leggyakrabban traumák miatt van szükség, tehát akkor, amikor úgy törik el a radius feje, hogy már nem lehet összerakni, illetve ha a törés miatt instabil lesz a könyök.
- Úgynevezett totál könyökprotézisből szintén többféle van, a legelterjedtebb az úgynevezett lazazsanéros protézis. Mivel nem szükségesek hozzá ép szalagok, a protézis akkor is használható, ha olyan balesetes törésről van szó, amelynél a stabilizáló szalagok jelentős része is károsodott.
Milyen betegségeknél végzik?
Jellemzően traumás sérülések miatt van szükség könyökprotézisre, illetve olyan betegségek talaján kialakult másodlagos porckopásoknál, mint a reumatoid arthritis és a hemofília.
Hogyan kivitelezik a beavatkozást?
A könyökprotézist a leggyakrabban altatás mellett ültetik be, de lehetőség van úgynevezett plexusblokád alkalmazására is. Utóbbi úgy történik, hogy az aneszteziológus ultrahang segítségével megkeresi a nyaki idegköteget, majd zsibbasztó gyógyszerrel körbeinjekciózza. Ettől a beteg felső végtagja elzsibbad. Az érzéstelenítési módszereket kombinálni is lehet, amelyre elsősorban azért van szükség, mert az érintettek nem szeretik hallani a sebészek "kopácsolását". Ilyenkor a plexusblokádot szedációval vagy mélyaltatással egészítik ki. A blokád alkalmazása azért előny, mert a műtét utáni fájdalmat is jelentősen csillapítja - hatása akár 12 óráig is eltarthat.
A leggyakrabban használt totál könyökprotézist hátsó feltárásból ültetik be, ami úgy történik, hogy a beteg hanyatt fekszik, karját pedig keresztbe teszik a mellkasán. Ez szükséges ahhoz, hogy a könyökcsúcs területén egy hosszabb vágással feltárhassák az ízületet. A keringést a beavatkozás idejére egy vérnyomásmérőéhez hasonló mandzsettával leállítják. Ez segíti, hogy a műtéti területet jól lássák. Amikor a feltárás megtörtént, első lépésként kipreparálják az ujjakig futó, könyöktájon áthaladó nervus ulnaris ideget. Ez a könyök belső, csontosabbik részén útban lenne a sebészeknek, ezért át kell tenniük a könyök másik oldalára.
Az ideg preparálása után leválasztják a könyökről a tricepszet, majd szabaddá teszik a felkarcsont végét és a két alkarcsont könyök felé eső végét. Ezekről leveszik az úgynevezett csontcsőröket, az ízületet hozzáférhetővé teszik. A protézis helyét egy sablon segítségével alakítják ki: szára a felkarcsont csontvelőjébe kerül, így azt megfelelő méretűre kell alakítani, és formára kell szabni az alkarcsontot is. Először próbabehelyezést végeznek: megnézik, hogy a lágyrészek egyensúlyban vannak-e, megfelelő-e mozgás. Ha nem, akkor előfordul, hogy fel kell szabadítani szöveteket. Ha a mozgás már teljes, akkor a protézis komponenseit becementezhetik, rögzíthetik. Ezt követően rekonstruálják a tricepszet, és zárják a sebet. A varratot két héttel később szedik ki.
Mennyi időt vesz igénybe?
A beavatkozás elvégzéséhez egy-másfél óra szükséges. A műtét hossza függ az indikációtól, illetve attól, hogy milyen a könyök pontos anatómiai helyzete, volt-e már operálva. Például traumák után a műtét eleve azzal kezdődik, hogy a hegszövetben megkeresik azokat a struktúrákat (például idegeket), amelyeket meg akarnak őrizni. Ez jelentősen növelheti az operáció idejét.
Milyen szakorvos végzi?
A könyökprotézis beültetését ilyen beavatkozásokban jártas ortopéd-traumatológus végzi, az érzéstelenítésről és altatásról aneszteziológus szakorvos gondoskodik.
Hogyan kell készülni rá?
A műtét előtt a beteg általános kivizsgáláson esik át. Ennek részeként készül laborvizsgálat és EKG, végeznek góckutatást, felmérik a beteg ismert betegségeit, ha pedig szükséges, akkor változtatnak azok terápiáján. Ezzel minimalizálni tudják az esetleges szövődmények számát.
A könyökprotézis beültetése vértelenségben történik, ami azt jelenti, hogy a keringést a műtét idejére egy vérnyomásmérőéhez hasonló mandzsettával leállítják, így szünetel az izmok tápanyag- és oxigénellátása. Emiatt azok gyengülnek a műtét után, így szükség van rá, hogy a beavatkozás előtt gyógytornával erősítsék őket.
Mire kell figyelni utána?
A cementes protézis beültetése után egyből, már a műtét másnapján lehet gyógytorna-gyakorlatokat végezni. Ennek során nagyon fontos a műtét során leválasztott, majd visszahelyezett tricepsz védelme, amire a teljes gyógyulásig figyelni kell. A gyakorlatoknál arra kell ügyelni, hogy míg a nyújtó, feszítő mozdulatok (extenziós gyakorlatok) teljesek lehetnek, addig a teljes hajlítást kerülni kell. A kórházban a betegek általában nem töltenek többet három-négy napnál. A gyógytornát ettől függetlenül folytatni kell esettől függően 6-12 hétig.
Milyen veszélyei lehetnek?
A könyökprotézis beültetése után nem szabad (a teljes felépülést követően sem) 2-3 kilónál nagyobb súlyokat emelni, nem szerencsés dinamikus mozgást igénylő sportokat űzni, például teniszezni. Ezt a betegek nem nagyon szokták betartani, pedig növeli annak esélyét, hogy a protézis idő előtt kilazuljon, tönkremenjen.
Jár vele fájdalom?
A műtét az érzéstelenítés és a zsibbasztás miatt nem jár fájdalommal, a plexusblokk hatása pedig akár 12 órás is lehet. Utóbbi picit megijesztheti a betegeket, ugyanis az operáció után sokáig nem érzik a karjukat, így félhetnek attól, hogy történt vele valami. Amikor az érintettek érzik, hogy a zsibbadás múlni kezd, fájdalomcsillapítóra van szükség: nem szerencsés megvárni, hogy az érzés elhatalmasodjon. A legfájdalmasabb az első 24 óra, utána enyhülnek a panaszok, de 2-3 napig még szükség van gyógyszerre. Utána általában már nem igénylik ezt a betegek.
Kinél nem végezhető?
- A könyökprotézis beültetése után nem szabad nagy súlyokat emelni, egy ideig kímélni kell a kart. Emiatt ha egy betegnél felmerül, hogy nem lesz együttműködő, nem pihen legalább 6-12 hetet, a későbbiekben pedig terhelni fogja a karját, akkor nem végezhető el nála a műtét. Ennek oka, hogy ilyen esetben a beavatkozás gyakorlatilag fölösleges. Ilyenkor inkább olyan ízületmegőrző módszerekben lehet gondolkodni, amelyeknek nem lesz olyan jó eredménye, de valamilyen szinten kezelhető velük az alapprobléma.
- Kontraindikáció az is, ha valaki nem viselné jól a műtéti megterhelést, nem altatható, nem érzésteleníthető, illetve ha fertőzés állt fent az eredeti ízületben. Ilyenkor meggondolandó, hogy helyére beültethető-e egy protézis (általában nem), a későbbi fertőzésveszély ugyanis nagyon magas.
Milyen szövődményi lehetnek?
Mint minden műtétnek, a könyökprotézis beültetésének is vannak általános rizikói. A műtét során felléphet például vérzés, de kialakulhat vérömleny is. Lehetnek szeptikus szövődmények is, amelyeket teljes mértékben sehol nem tudnak kivédeni, minimális fertőzéses kockázat mindenhol adott. Műtéttel összefüggő szövődmény lehet még a sebgyógyulási zavar, amelynél a két bőrszél valami miatt nem gyógyul össze. Protézissel összefüggő szövődmény a korai lazulás lehet, illetve hogy valami miatt a protézis szétesik. Ez persze csak nagyon ritkán fordul elő.
Ha a protézis fertőzés miatt lazul ki hamar, akkor végezhető kétüléses revíziós műtét. Ennek első részében eltávolítják a fertőzött komponenseket, hagyják, hogy meggyógyuljon a beteg, majd visszaültetik a protézist. Az átmeneti időszakban a beteg karját rögzítőbe helyezik.
Hasznos tudnivalók
A könyökprotézis elvileg lehet cement nélküli is, annak használata viszont rizikósabb, mert a csontok, amelyekhez a protézisszárat rögzítik, vékonyabbak. Emiatt a cement nélküli beültetés rögtön a műtétet követően kevésbé stabil. A cementes változat eredményei jók: 10 évvel a beültetés után a protézisek több mint 90 százaléka működik.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Kocsis György ortopéd szakorvosnak, könyök- és vállsebésznek.